Magatartási szabályzat

MAGATARTÁSI SZABÁLYZAT A „INTERNAT EMAUS” – „EMMAUSZ KOLLÉGIUM” DIÁKOTTHONBAN, NAGYBECSKEREKEN Nagybecskerek, 2024. novembere A tanulói és hallgatói standardról szóló törvény 35. cikkének 3. bekezdése (SZK Hivatalos Közlönye 18/2010, 55/2013, 27/2018 – másik törvény és 10/19), az erőszakkal, bántalmazással és elhanyagolással szembeni intézményi eljárásról szóló szabályzat (SZK Hivatalos Közlönye 11/2024), valamint az intézménynek a diszkriminatív magatartás, a jó hírnév, becsület vagy emberi méltóság megsértése esetén követendő eljárásáról szóló szabályzat (SZK Hivatalos Közlönye 65/2018) alapján a zrenjanini „Internat Emaus” – „Emmausz Kollégium” Diákotthon Igazgató Tanácsa a 2024. 11. 19-én tartott ülésén a következő MAGATARTÁSI SZABÁLYZATOT FOGADTA EL A „INTERNAT EMAUS” – „EMMAUSZ KOLLÉGIUM” DIÁKOTTHONBAN, Nagybecskereken I. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. cikk Jelen Szabályzat a diákotthonban (a továbbiakban: Szabályzat) a magatartási szabályokat, valamint a tanulók, a szülők, illetve más törvényes képviselők és a „Internat Emaus” – „Emmausz Kollégium” (a továbbiakban: Intézmény) alkalmazottai közötti kapcsolatokat szabályozza, összhangban a tanulók jogait rendező hatályos jogszabályokkal és a Szerb Köztársaság által ratifikált nemzetközi egyezményekkel. 2. cikk Az Intézményben a tanulók, szülők, illetve más törvényes képviselők és alkalmazottak személyének kölcsönös megértésén és megbecsülésén alapuló kapcsolatok ápolása kötelező. 3. cikk Az Intézmény alkalmazottai kötelesek munkájukkal és teljes magatartásukkal hozzájárulni az Intézményben uralkodó pozitív légkör kialakításához. Az Intézmény köteles biztosítani a tanulók biztonságos és ösztönző fejlődésének feltételeit, valamint védelmüket minden erőszak, bántalmazás és elhanyagolás formájától, továbbá a tanulók szociális reintegrációját, ha erőszakot követtek el, vagy erőszak, bántalmazás, elhanyagolás áldozataivá váltak. Minden, a tanulókat érintő eljárásban elsődleges elv a tanuló legfőbb érdekének figyelembevétele. Az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás tilalma az Intézményben mindenkire kiterjed – tanulókra, alkalmazottakra, szülőkre, törvényes képviselőkre és harmadik személyekre. Az Intézményben mindenkire vonatkoznak a diszkriminatív magatartás megelőzésére vonatkozó szabályok: a jó hírnév, becsület vagy emberi méltóság megsértése, az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás megelőzésére irányuló jogok, kötelezettségek és felelősségek. 4. cikk A diszkrimináció, valamint a jó hírnév, becsület vagy emberi méltóság megsértése, az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás megelőzése érdekében az Intézmény köteles megismertetni valamennyi alkalmazottal, tanulóval és szülővel (törvényes képviselővel) a törvényben, valamint az egyéb jogszabályokban és általános aktusokban meghatározott jogaikat, kötelezettségeiket és felelősségüket. A tanulókat e jogokról, kötelezettségekről és felelősségekről a nevelő tájékoztatja, a szülőket, illetve más törvényes képviselőket pedig a nevelői szolgálat koordinátora. Az alkalmazottakat az előző bekezdés szerinti jogaikról, kötelezettségeikről és felelősségükről az Intézmény igazgatója tájékoztatja. A nevelők e-mailben kapják meg az oktatás és nevelés területére vonatkozó törvényeket, végrehajtási rendeleteket és más, a nevelő-oktató munka megvalósításához szükséges jogszabályokat. A nevelők kötelesek az e-mailek átvételét visszaigazolni. Az alkalmazottak minőségi munkájukkal (nevelő-oktató, nevelői, szakmai és egyéb tevékenységeikkel), valamint különböző módszerek, munkaformák és tevékenységek alkalmazásával ösztönző és biztonságos közeget biztosítanak. Az Intézményben a nevelők megfelelő tartalmak és munkamódszerek megválasztásával járulnak hozzá a minőségi tudás és készségek elsajátításához, valamint olyan értékrend kialakításához, amely az egymás megértésén, a különbözőségek tiszteletén és a konfliktusok konstruktív megoldásán alapul. Cél a tudatosság és érzékenység növelése mindenki számára az Intézményben – zéró tolerancia mindenféle diszkriminatív magatartással, a jó hírnév, becsület és méltóság megsértésével, erőszakkal, bántalmazással és elhanyagolással szemben. A nevelő köteles megvédeni a tanulókat az önkényes vagy jogellenes beavatkozástól magánéletükbe, családi életükbe, otthonukba vagy levelezésükbe, továbbá köteles megóvni őket a becsületük és jó hírnevük elleni jogellenes támadásoktól. Az alkalmazottak nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely erőszakhoz, bántalmazáshoz vagy elhanyagoláshoz vezethet, illetve ahhoz hozzájárulhat (például a tanuló személyének és jogainak tiszteletben nem tartása, következetlenség az eljárásokban stb.). A tanulók – a diszkrimináció, a jó hírnév, becsület vagy méltóság megsértése, az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás megelőzése érdekében – kötelesek: mások (tanulók, alkalmazottak, szülők, törvényes képviselők és harmadik személyek) személyét tiszteletben tartani; betartani az Intézmény szabályait és minden olyan aktust, amely jogaikat, kötelezettségeiket és felelősségüket rendezi; részt venni a megelőző tevékenységekben; magatartásukkal nem kiváltani, nem támogatni és nem elkövetni erőszakot vagy bántalmazást. A szülő, illetve a tanuló más törvényes képviselője a tanuló legfőbb érdekében köteles: együttműködni az Intézménnyel; részt venni a megelőző intézkedésekben és tevékenységekben; tiszteletben tartani saját gyermeke, más tanulók, az alkalmazottak és más szülők (törvényes képviselők) személyét. A szülő, illetve más törvényes képviselő nem tanúsíthat az Intézményben olyan magatartást, amely diszkriminációhoz, a jó hírnév, becsület vagy méltóság megsértéséhez, erőszakhoz, bántalmazáshoz vagy elhanyagoláshoz vezethet, vagy azt elősegíti. A diszkrimináció tilalma 5. cikk Az Intézményben tilos a diszkrimináció és minden diszkriminatív eljárás, amely közvetlenül vagy közvetve, nyíltan vagy burkoltan, indokolatlan különbségtételhez vagy egyenlőtlen bánásmódhoz vezet, illetve mulasztás útján valósul meg (kizárás, korlátozás vagy előnyben részesítés) valamely személy vagy személyek csoportja, családtagjaik vagy hozzájuk közel álló személyek vonatkozásában, akár nyílt, akár burkolt módon, faj, bőrszín, származás, állampolgárság, migráns- vagy menekültstátusz, nemzeti vagy etnikai hovatartozás, nyelv, vallási vagy politikai meggyőződés, nem, nemi identitás, szexuális irányultság, vagyoni helyzet, társadalmi és kulturális háttér, születés, genetikai adottságok, egészségi állapot, fejlődési zavar és fogyatékosság, családi állapot, büntetett előélet, életkor, külső megjelenés, politikai, szakszervezeti vagy más szervezeti tagság, illetve más, tényleges vagy vélelmezett személyes tulajdonság alapján, továbbá minden más, a diszkrimináció tilalmáról szóló törvényben meghatározott alapon. Nem minősül diszkriminációnak az olyan külön intézkedés, amelynek célja a hátrányos helyzetben lévő személyek vagy csoportok teljes egyenlőségének elérése, védelme és előmozdítása. Az Intézmény köteles minden, jogszabályban meghatározott intézkedést megtenni, ha diszkriminatív magatartás gyanúja vagy ténye merül fel az Intézményben. II. AZ ERŐSZAK ÉS BÁNTALMAZÁS FORMÁI 6. cikk Az Intézményben tilos minden fizikai, pszichikai, szociális, szexuális, digitális és egyéb formájú erőszak, bántalmazás és elhanyagolás, akár alkalmazottal, tanulóval, szülővel/törvényes képviselővel, akár harmadik személlyel szemben történik. Erőszak és bántalmazás alatt minden olyan egyszeri vagy ismétlődő verbális vagy nonverbális magatartás értendő, amely a tanuló vagy alkalmazott egészségét, fejlődését és méltóságát ténylegesen vagy potenciálisan veszélyezteti. A jelen cikk 1. bekezdésében foglalt tilalom alkalmazott által más alkalmazottal szemben történő megsértését a törvény szabályozza. Fizikai erőszak minden olyan magatartás, amely a tanuló vagy alkalmazott testi sérülését ténylegesen vagy potenciálisan okozhatja; ide tartozik a tanuló fizikai fenyítése alkalmazott vagy más felnőtt részéről. Pszichikai erőszak minden olyan magatartás, amely a tanuló vagy alkalmazott pszichés és érzelmi egészségét, méltóságát átmenetileg vagy tartósan veszélyezteti. Szociális erőszak minden olyan magatartás, amely a tanulót kortárscsoportjából és különféle szociális tevékenységekből kirekeszti: elkülönítés másoktól, a különbözőség miatti elutasítás, információk visszatartása, a közösségtől való elszigetelés, a szociális szükségletek kielégítésének megtagadása. Digitális erőszak az információs technológiák olyan módon való visszaélésszerű használata, amely a személy méltóságát veszélyezteti: üzenetek, videofelvételek küldése, e-mail, SMS, MMS, weboldalak, chat, fórumok, közösségi hálók használata, illetve tartalmak vagy bizalmas személyes adatok közzététele hozzájárulás nélkül (információk, fotók, videók stb.). A tanuló kihasználása mindaz, amit egyén vagy intézmény tesz vagy nem tesz, ami negatívan hat a tanuló biztonságos és egészséges fejlődésére, kárt okoz, megfosztja vagy csökkenti a biztonságos fejlődés lehetőségét, és alárendelt helyzetbe hozza őt egy személlyel vagy intézménnyel szemben (kihasználás sportban, politikai, vallási, kereskedelmi és egyéb célokra). Ide tartozik a tanulóra gyakorolt túlzott pszichológiai nyomás is a szülő részéről olyan teljesítmény érdekében, amely veszélyeztetheti a tanuló normális pszicho-fizikai és szociális fejlődését, valamint legfőbb érdekét. Szexuális erőszak minden olyan magatartás, amely során a tanulót szexuálisan zaklatják, szexuális tevékenységekben való részvételre ráveszik vagy kényszerítik, amelyekhez nincs kedve, nem érti vagy fejlődési szintje miatt nem képes, illetve prostitúcióra, pornográfiára vagy más szexuális kizsákmányolásra használják. Erőszakos extremizmus az ideológiai alapon motivált erőszak népszerűsítése, támogatása, előkészítése vagy benne való részvétel társadalmi, gazdasági, vallási, politikai vagy más célok elérése érdekében. Emberkereskedelem a személy toborzása, szállítása, átvitele, rejtegetése vagy átvétele erőszakkal való fenyegetés, erőszak vagy más kényszer, emberrablás, csalás, megtévesztés, hatalommal való visszaélés vagy nehéz helyzet kihasználása, illetve anyagi juttatás vagy előny adása vagy elfogadása útján annak érdekében, hogy az a másik felett rendelkezőtől hozzájárulást szerezzen kizsákmányolási céllal. Kizsákmányolás minden olyan munka, amely nem a tanuló legfőbb érdekét szolgálja, hanem más személy, intézmény vagy szervezet javát, és amely a tanuló fizikai vagy mentális egészségét, erkölcsi, szociális és érzelmi fejlődését veszélyeztetheti, gazdasági függőséghez, az oktatáshoz és a szabad választáshoz való jog csorbulásához vezethet. Elhanyagolás a szülő, a tanulóért felelősséget vállaló más személy, az Intézmény vagy alkalmazott mulasztása, amikor a rendelkezésre álló eszközök keretein belül nem biztosítja a tanuló megfelelő fejlődésének feltételeit minden területen, ami egészségét és fejlődését veszélyeztetheti. Az Intézményben az elhanyagolás magában foglalja: a tanuló számára szükséges nevelő-oktató munka egyes formáinak megtagadását; nem reagálást a szülő általi elhanyagolás gyanújára vagy tényére; mulasztást a tanuló felügyeletében és védelmében sérülések, önsértés, alkohol, dohány, kábítószerek vagy pszichoaktív szerek fogyasztása, destruktív csoportokhoz és szervezetekhez való csatlakozás stb. ellen. Válsághelyzet többnyire előre nem látható esemény, amelynek potenciálisan negatív következményei vannak. Az esemény és következményei jelentős kárt okozhatnak azoknak, akik közvetlenül vagy közvetve válsághelyzetnek vannak kitéve. Válsághelyzetet jellemzi az áldozatok száma (sérültek vagy elhunytak), az anyagi kár, az egyén és/vagy a közösség pszichológiai reakciói, valamint a következmények elhárítása érdekében tanúsított szolidaritás. Válsághelyzetek különösen: – tanuló természetes halála; – tanuló ellen elkövetett emberölési kísérlet vagy emberölés (az Intézményben vagy azon kívül); – tanuló öngyilkossági kísérlete vagy öngyilkossága (az Intézményben vagy azon kívül); – Intézményben dolgozó alkalmazott természetes halála, öngyilkossága vagy emberölése; – közlekedési baleset, amelyben tanuló és/vagy alkalmazott megsérül vagy életét veszti; – tanuló eltűnése; – tömeges mérgezés az Intézmény területén; – bombafenyegetés vagy terrorcselekmény az Intézményben; – túszkrízis; – nagyobb léptékű erőszak (tömeges verekedés, többszörös emberölés, terrorcselekmény); – technikai-technológiai veszélyek (robbanás, mérgező anyagok kiömlése, kipárolgása, tűz); – természeti katasztrófák (árvíz, földrengés, tűz stb.); – az Intézmény települését érintő járvány; – a jelen Szabályzat értelmében minden egyéb válsághelyzet. Rendkívüli helyzet vagy rendkívüli állapot kihirdetése esetén az Intézmény az azt szabályozó jogszabályoknak megfelelően jár el. III. Az erőszakkal, bántalmazással és elhanyagolással szembeni védelem III.1. Az erőszakkal, bántalmazással és elhanyagolással szembeni védelem tervezése 7. cikk Az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás megelőzését azok az intézkedések és tevékenységek alkotják, amelyek révén az intézményben biztonságos és ösztönző környezet jön létre, és amelyek az együttműködés, a kölcsönös tisztelet és a konstruktív kommunikáció légkörét ápolják. A megelőző tevékenységek célja: 1) növelni a tanulók, a szülők és valamennyi alkalmazott tudatosságát és érzékenységét az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás minden formájának felismerésére; 2) olyan együttműködő, toleráns, bizalmon, tiszteleten és konstruktív kommunikáción alapuló légkör kialakítása, amelyben az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás semmilyen formában nem elfogadható és nem tolerálható; 3) azoknak a tudásoknak, készségeknek és attitűdöknek a kiemelése és fejlesztése, amelyek a biztonságos és ösztönző környezet megteremtéséhez, valamint az erőszakra adott konstruktív válaszokhoz szükségesek; 4) az eljárások megismerésének elősegítése a tanulók, a szülők és valamennyi alkalmazott körében az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás gyanúja vagy tudomásra jutása esetén alkalmazandó bejelentési és intézkedési rendről, továbbá a tanulók, szülők és dolgozók védelmének biztosítása; 5) a pozitív normák és viselkedésformák elsajátításának ösztönzése, a konstruktív kommunikációs készségek tanulása és az empátia fejlesztése; 6) olyan ismeretek és stratégiák elsajátítása, amelyek segítséget nyújtanak a különböző kommunikációs formák és viselkedési megnyilvánulások megértéséhez, valamint a fejlődési nehézségekkel élő vagy fogyatékos tanulók megfelelő támogatásához; 7) a tanulók, a szülők és az alkalmazottak szocioemocionális kompetenciáinak fejlesztése (önismeret, mások iránti érzékenység, önszabályozás, felelős döntéshozatal stb.). A tanulók, a szülők és az alkalmazottak közösen tervezik, alakítják ki és valósítják meg a megelőző tevékenységeket, valamint a tájékoztatás módjait az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás megelőzésére és a védelem biztosítására irányuló tartalmakról, intézkedésekről és tevékenységekről. A megelőző tevékenységeknek a tanulókkal, a szülőkkel és az alkalmazottakkal különböző és folyamatosan alkalmazott interaktív módszereket kell magukban foglalniuk (előadások, műhelyfoglalkozások, fókuszcsoportok, digitális oktatási platformok használata stb.). Az intézmény Igazgató Tanácsa és Pedagógiai Tanácsa részt vesz a megelőző tevékenységek tervezésében és megvalósításában, amelyek előadhatók osztályszinten, nevelési csoportokban és szülői körben is – előadások, fórumok, műhelyek, tréningek formájában. A megelőzés keretében ajánlott, hogy minden tanévben valamennyi alkalmazott részesüljön szakmai továbbképzésben az erőszak és diszkrimináció elleni védelem témakörében. Az erőszak és bántalmazás megelőzése körében az intézmény nevelési munkát, fokozott nevelőmunkát, illetve olyan intenzitású nevelési munkát valósít meg, amely megfelel az intézmény sajátosságainak és a gyermek legfőbb érdekének – önállóan vagy más illetékes szervekkel, szervezetekkel és szolgálatokkal együttműködve. III.2. AZ INTÉZMÉNYBEN MINDENKI JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEI ÉS FELELŐSSÉGE AZ ERŐSZAK, BÁNTALMAZÁS ÉS ELHANYAGOLÁS MEGELŐZÉSÉBEN 8. cikk Az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás megelőzése érdekében az intézmény köteles megismertetni valamennyi alkalmazottat, tanulót és szülőt a jogaikkal, kötelezettségeikkel és felelősségükkel, amelyeket a törvény, a Protokollról szóló Szabályzat, valamint más végrehajtási és általános jogi aktusok írnak elő. Az alkalmazottak minőségi munkájukkal (nevelő-oktató, oktató-nevelő, nevelői, szakmai és egyéb tevékenységeikkel), valamint különböző módszerek, munkaformák és tevékenységek alkalmazásával biztosítják az ösztönző és biztonságos környezetet. Az intézményben a nevelői szolgálat koordinátora, a nevelő és a szakmai munkatárs – pszichológus – a megfelelő tartalmak és munkamód megválasztásával hozzájárulnak a minőségi tudás és készségek elsajátításához, valamint olyan értékrend kialakításához, amely az egymás iránti megértésen, a különbözőségek tiszteletén, a konfliktusok konstruktív megoldásán és más pozitív társas viselkedési formákon alapul. A nevelői szolgálat koordinátora, a nevelő és a szakmai munkatárs – pszichológus – kötelesek biztosítani a tanuló védelmét minden önkényes vagy jogellenes beavatkozással szemben magánéletébe, családi életébe, otthonába vagy levelezésébe, valamint védeni őt a becsületét és jó hírnevét sértő jogellenes támadásoktól. Az alkalmazott nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel erőszakot, bántalmazást vagy elhanyagolást idézhet elő, illetve ahhoz hozzájárulhat (például: a tanuló személyének és jogainak tiszteletben nem tartása, következetlenség az eljárásokban stb.). A tanulók – mint az oktató-nevelő folyamat felelős résztvevői – az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás megelőzése érdekében kötelesek: – tiszteletben tartani és megbecsülni mások – tanulók, alkalmazottak, szülők és harmadik személyek – személyét; – betartani az intézmény szabályait és minden olyan jogi aktust, amely jogaikat, kötelezettségeiket és felelősségüket rendezi; – aktívan részt venni a nevelési csoport munkájában; – kortárs segítséget nyújtani; – különösen hozzájárulni és részt venni a megelőző tevékenységekben; – magatartásukkal nem kiváltani, nem támogatni és nem elkövetni erőszakot vagy bántalmazást. A szülő köteles – a tanuló legfőbb érdekében – együttműködni az intézménnyel; részt venni a megelőző intézkedésekben és tevékenységekben; tiszteletben tartani saját gyermeke, más tanulók, az alkalmazottak, más szülők és harmadik személyek személyét. A szülő nem tanúsíthat az intézményben olyan magatartást, amely erőszakot, bántalmazást vagy elhanyagolást idéz elő vagy támogat tanulóval, alkalmazottal, más szülővel vagy harmadik személlyel szemben. Amennyiben a szülő mégis ilyen magatartást tanúsít, az igazgató köteles erről azonnal értesíteni az ügyészséget és a rendőrséget. A szülő köteles és felelős – az oktatási és nevelési rendszer alapjait szabályozó törvénnyel összhangban – a tanulóra vonatkozó minden nevelési intézkedésben (fokozott nevelőmunka, társadalmi-humanitárius munka stb.) aktívan részt venni az intézmény felhívására, illetve együttműködni az intézménnyel a tanuló erőszakkal szembeni védelmét szolgáló eljárásokban. Ha a szülő nem tesz eleget az intézmény felhívásának, az intézmény – a törvény értelmében – szabálysértési vagy büntető feljelentést tesz a szülő felelősségének megállapítása érdekében, és értesíti az illetékes szociális munkaközpontot, hogy az a saját hatáskörében megfelelő intézkedéseket tegyen. III.3. Az anti-diszkriminációs, erőszak-, bántalmazás- és elhanyagolás-ellenes védelmi csapat 9. cikk Az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás megelőzése – mint az oktató-nevelő munka megvalósításának egyik prioritása – az intézmény fejlesztési tervében és a nevelési programban kerül megtervezésre, amelyek az éves munkaterv szerves részét képezik. Az intézmény a védelmi programban (a továbbiakban: program a bántalmazás, erőszak és elhanyagolás elleni védelemre) határozza meg azokat az intézkedéseket és tevékenységeket, amelyek a pozitív légkör kialakítását és ápolását, valamint a biztonságos környezet megteremtését szolgálják. A védelmi program meghatározása az alábbiak alapján történik: – a biztonsági helyzet elemzése, – az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás különböző formáinak és intenzitásának jelenléte, – az intézmény sajátosságai, – az intézmény önértékelésének és munkaminőség-értékelésének eredményei. A védelmi program tartalmazza: annak módját, hogy a megelőző intézkedések és tevékenységek miként épülnek be az intézmény mindennapi életébe és munkájába (nevelési tevékenységek), minden szinten (egyén, nevelési csoport, szakmai szervek, testületek és munkacsoportok, szülői értekezletek, szülők – egyénileg és csoportosan, szülői tanács); 1) a dolgozók szakmai továbbképzését az alkalmazottak kompetenciáinak fejlesztése érdekében, különösen a megelőző munka, valamint az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás időben történő felismerése és megfelelő kezelése terén; 2) az erőszakkal, bántalmazással és elhanyagolással szembeni védelem területén fennálló kötelezettségekről és felelősségekről szóló tájékoztatás módjait; 3) a tanulók ösztönzését és felkészítését arra, hogy aktívan vegyenek részt a nevelési csoport munkájában és az intézmény szakmai szerveinek tevékenységében; 4) a tanulók ösztönzését társadalmilag hasznos vagy humanitárius munka végzésére; 5) a fokozott nevelőmunka tartalmait és módszereit a felelősségteljes és társadalmilag elfogadható magatartás fejlesztése érdekében; 6) az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás kockázati tényezőinek korai felismerésére szolgáló eljárásokat; 7) az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás esetén alkalmazandó reagálási módokat, szerepköröket, felelősségeket és az eljárásrendeket arra az esetre, ha erőszak gyanúja merül fel vagy az megtörténik; 8) a tanulókkal való munka formáit és tartalmait azokkal, akik elszenvedik, elkövetik vagy tanúi az erőszaknak, bántalmazásnak vagy elhanyagolásnak; 9) az együttműködés formáit és tartalmait a családdal, a helyi önkormányzattal, az illetékes rendőrségi egységgel (a továbbiakban: rendőrség), a szociális központtal, az egészségügyi szolgálattal, az igazságügyi szervekkel és másokkal; Az intézményi szervek felé történő követés, értékelés és beszámolás módjait a védelmi program megvalósításáról és hatásairól, különös tekintettel: (1) az incidenshelyzetek gyakoriságára (az esetek számát és a bejelentések számát), (2) az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás különböző formáinak és szintjeinek előfordulására, (3) a sérülések számára, (4) a tanulók elleni nevelési és fegyelmi eljárások, valamint a dolgozók elleni fegyelmi eljárások gyakoriságára, (5) a védelmi tervek és a fokozott nevelőmunka-tervek számának és hatékonyságának értékelésére, (6) az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás megelőzésére irányuló képzések megvalósulására és a további képzési szükségletekre, (7) azokra az akciókra, amelyek a tanulók közötti együttműködést, megértést és segítségnyújtást erősítik, és ezek hatására, (8) a szülők együttműködésének minőségére és bevonódására a biztonságos és ösztönző iskolai környezet kialakításában az erőszak megelőzése érdekében, (9) egyéb mutatókra. A védelmi éves terv szinten határozza meg a megelőző és intervenciós tevékenységeket, a felelős személyeket és a megvalósítás időbeli ütemezését, és az intézmény éves munkatervének szerves részét képezi. A védelmi program kidolgozásakor szükséges biztosítani, hogy a tervezett tevékenységek tükrözzék az intézmény aktuális szükségleteit a helyzetelemzés alapján (a tanulók biztonsága és védelme, az előző tanévre vonatkozó erőszakos és kockázatos viselkedések elemzése stb.). III.4. A DISZKRIMINÁCIÓ, ERŐSZAK, BÁNTALMAZÁS ÉS ELHANYAGOLÁS ELLENI VÉDELMI CSAPAT 10. cikk Az intézmény külön csapattal rendelkezik a diszkrimináció, erőszak, bántalmazás és elhanyagolás elleni védelem biztosítására (a továbbiakban: védelmi csapat). A védelmi csapat tagjait és vezetőjét az intézmény igazgatója jelöli ki az alkalmazottak közül. A csapat 4 tagból áll: – a nevelői szolgálat koordinátora (a csapat vezetője), – a szakmai munkatárs – pszichológus, – egy nevelő, – a titkár. Az igazgató kijelöli a pszichológust, vagy kivételes esetben más alkalmazottat – a védelmi csapat egy tagját – felelősként a csapat által kezelt erőszakkal, bántalmazással és elhanyagolással kapcsolatos összes helyzet dokumentációjának vezetéséért és megőrzéséért. Az intézmény bevonhatja a védelmi csapat munkájába a szülők és a helyi közösség képviselőit, valamint szükség esetén az ún. külső védelmi hálózat megfelelő szakembereit (a szociális és egészségügyi rendszer képviselőit, rendőrségi képviselőt stb.). A csapat köteles a személyes adatok védelméről szóló jogszabállyal összhangban eljárni minden olyan esetben, amikor konkrét erőszakhelyzetet vizsgál. A védelmi csapat konkrét erőszakhelyzetek vizsgálatakor kizárólag az alkalmazottakból álló összetételben ülésezik (igazgató, a nevelői szolgálat koordinátora, szakmai munkatársak, titkár, nevelők). Meghívás alapján jelen lehetnek a helyzetben érintett tanulók szülei, valamint a külső védelmi hálózat szakemberei. Amennyiben a tanuló alkalmaz erőszakot az alkalmazottal szemben, vagy alkalmazott követ el erőszakot tanuló ellen a tanuló jelenlétében, a csapat feladata, hogy elkészítse a védelmi tervet, illetve a fokozott nevelőmunka tervét a tanuló számára. A védelmi csapat feladatai: 1) a védelmi program és a védelmi terv előkészítése, összhangban az intézmény tevékenységével és a helyzetelemzés alapján meghatározott fejlesztési intézkedésekkel; 2) a második és harmadik szintű kortárs erőszak értékelése, valamint részvétel a tanulók számára készített védelmi tervek / fokozott nevelőmunka-tervek kidolgozásában; 3) a tanulók, alkalmazottak és szülők tájékoztatása a tervezett tevékenységekről, valamint a csapattól igényelhető segítség és támogatás lehetőségéről; 4) részvétel képzéseken és projektekben az alkalmazottak megelőzéssel és beavatkozással kapcsolatos kompetenciáinak fejlesztésére; 5) megelőző és védelmi intézkedések javaslata, konzultációk szervezése, részvétel a kockázatértékelésben, valamint döntéshozatal a szükséges eljárásokról erőszak, bántalmazás vagy elhanyagolás gyanúja vagy bekövetkezése esetén; 6) a szülők bevonása a megelőző és intervenciós tevékenységekbe; 7) a gyermekek és tanulók védelmére irányuló intézkedések hatásainak nyomon követése és értékelése, valamint megfelelő javaslatok megfogalmazása az igazgató felé; 8) együttműködés más illetékes szervek, szervezetek, szolgálatok és a média szakembereivel a gyermekek és tanulók erőszakkal, bántalmazással és elhanyagolással szembeni átfogó védelme érdekében; 9) a dokumentáció vezetése és megőrzése; 10) beszámolás a szakmai szerveknek és az intézmény irányító testületének. IV. INTERVENCIÓS TEVÉKENYSÉGEK 11. cikk Az erőszakra, bántalmazásra és elhanyagolásra adott válaszként alkalmazott intervenció olyan intézkedések és tevékenységek összessége, amelyek célja az erőszak megállítása, az érintett résztvevők (az elszenvedők, az elkövetők és a tanúk) biztonságának biztosítása, a megismétlődés kockázatának csökkentése, a következmények enyhítése minden résztvevő számára, valamint az alkalmazott intézkedések hatásainak nyomon követése. Az intézmény akkor alkalmaz intervenciós intézkedéseket, amikor erőszak, bántalmazás vagy elhanyagolás történik vagy történt: – tanulók között (kortárserőszak), – alkalmazott és tanuló között, – szülő és tanuló között, – szülő és alkalmazott között, – tanuló és alkalmazott között, – illetve ha az erőszakot harmadik személy követi el tanulóval, alkalmazottal vagy szülővel szemben. Az intézmény köteles intézkedéseket tenni hatáskörének keretein belül minden olyan esetben, amikor gyanú merül fel vagy tudomásra jut, hogy tanulót erőszak, bántalmazás vagy elhanyagolás ér, függetlenül attól, hogy az hol történt, hol történik vagy hol készül elő. Amennyiben az erőszakos magatartás az intézmény területén és/vagy az oktató-nevelő munka ideje alatt vagy az intézmény bármely programja során történik, fokozott nevelőmunka kerül elrendelésre, és a törvényben meghatározott határidők és eljárásrend szerint nevelési–fegyelmi eljárást kell lefolytatni. Az intézmény további intézkedésre értesíti az illetékes szerveket, a megállapított erőszakszinttől függően. IV.1. AZ ERŐSZAK, BÁNTALMAZÁS ÉS ELHANYAGOLÁS SZINTJEINEK ÉRTÉKELÉSE 12. cikk Az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás szintjeinek értékelése kizárólag a kortárserőszakra vonatkozik. A szintek szerinti értékelés célja, hogy az intézmények egységesen járjanak el kortárserőszak esetén (tanuló–tanuló viszony). Ugyanaz az erőszakforma több szinten is előfordulhat, de az egyes szintek különböznek: – intenzitásban, – kockázati fokban, – gyakoriságban, – következményekben, – az érintettek körében, – valamint az értékelési kritériumokban. A szint meghatározásának kritériumai: – az erőszak intenzitása, – a kockázati fok, – az erőszak időtartama és gyakorisága, – következmények, – résztvevők száma, – a tanulók életkora és fejlődési sajátosságai. A szint meghatározását a védelmi csapat végzi a rendelkezésre álló információk és tények alapján. A védelmi csapat a szintet újra meghatározhatja, ha új információk merülnek fel. A második és harmadik szintű kortárserőszak értékelését a védelmi csapat végzi, az első szintet a nevelői szolgálat koordinátora vagy a nevelő. A kortárserőszak szintjeinek példái I. szint – Enyhébb kortárserőszak Fizikai erőszak: – fejen ütés, taszigálás, csipkedés, karmolás, dobálás, hajhúzás, harapás, elgáncsolás, rugdosás, szándékos bepiszkolás, tárgyak megrongálása stb. Pszichés erőszak: – megalázás, pletykálás, sértegetés, csúfolás, gúnynevek használata, káromkodás, címkézés, utánzás, „beolvasás” stb. Szociális erőszak: – beszólások, gúnyolódás, kiközösítés, közös tevékenységekből való kizárás, különbözőségen alapuló kedvezőtlen bánásmód, pletykák terjesztése. Szexuális töltetű erőszak: – obszcén beszólások, káromkodások, illetlen megjegyzések, történetek terjesztése, címkézés, szexuális célzású gesztusok. Digitális bántalmazás: – zavaró telefonhívások, zaklató SMS vagy MMS üzenetek, hang- és videófelvételek küldése. Az I. szintű erőszak ismétlődése automatikusan II. szintnek minősül. II. szint – Közepesen súlyos kortárserőszak Fizikai erőszak: – pofozás, ütlegelés, lökdösés, ruhatépés, „könyöklések”, bezárás, leköpés, tárgyak elvétele és megrongálása, szék kihúzása, fül- és hajhúzás stb. Pszichés erőszak: – zsarolás, fenyegetés, igazságtalan büntetés, kommunikáció tiltása, kizárás, manipuláció. Szociális erőszak: – intrikálás, csoport általi ignorálás, csapatból való kizárás, manipulálás, kihasználás. Szexuális erőszak: – illetlen érintés, pornográf anyag mutatása, intim testrészek mutogatása, részleges vetkőztetés. Digitális bántalmazás: – videók közzététele, felvételek készítése és terjesztése, közösségi média, blogok, fórumok zaklató célú használata, személy akarata ellenére történő felvétel készítése, erőszakos jelenetek rögzítése és terjesztése. III. szint – Súlyos kortárserőszak Fizikai erőszak: – verekedés, fojtogatás, dobálás, égési sérülések és más testi sérülések okozása, éheztetés, alvásmegvonás, hidegnek kitétel, fegyverrel való támadás. Pszichés erőszak: – megfélemlítés, súlyos fenyegetéssel való zsarolás, pénz vagy tárgyak kicsalása, mozgás korlátozása, kábítószerre csábítás, destruktív csoportokba való bevonás. Szociális erőszak: – fenyegetések, izoláció, csoportos zaklatás, zárt csoportok (klikkek) szervezése mások bántalmazására. Szexuális erőszak: – tanuló „elcsábítása” alkalmazott által, hatalommal/tekintéllyel való visszaélés, prostitúcióra való kényszerítés, szexuális kényszerítés, nemi erőszak, vérfertőzés. Digitális bántalmazás: – fenyegető tartalmak terjesztése, erőszakos videók készítése és megosztása, gyermekpornográfia. A III. szintű erőszak súlyos kötelezettségszegésnek minősülhet, a körülményektől függően (következmények, intenzitás, gyakoriság, résztvevők, helyszín, mód stb.). A védelmi csapat és az igazgató állapítja meg ezt. Az enyhébb kötelezettségszegések ismétlődése a törvény szerint súlyos kötelezettségszegésnek minősül, és fegyelmi eljárást von maga után. IV.2. INTERVENCIÓ AZ ERŐSZAK, BÁNTALMAZÁS ÉS ELHANYAGOLÁS SZINTJEI SZERINT 13. cikk Az erőszak és bántalmazás szintje meghatározza a megfelelő intervenciós intézkedések és tevékenységek körét. Első szint esetén – amelyet főszabály szerint a nevelői szolgálat koordinátora, illetve a nevelő értékel – az intézkedéseket önállóan a nevelői szolgálat koordinátora, illetve a nevelő végzi a szülővel együttműködve, fokozott nevelőmunka formájában: a nevelői csoporttal, tanulócsoporttal és egyénileg. A nevelői szolgálat koordinátora szükség esetén konzultálhat a pszichológussal is támogatás céljából. Kivételesen, ha az erőszakos magatartás ismétlődik, ha a fokozott nevelőmunka nem volt eredményes, ha a következmények súlyosabbak, ha csoport követ el erőszakot egyetlen tanulóval szemben, vagy ha ugyanaz a tanuló ismételten erőszak és bántalmazás áldozatává válik, a nevelői szolgálat koordinátora bevonja a védelmi csapatot. A védelmi csapat az információk alapján értékeli a szintet, és megteszi a további lépéseket. Második szint esetén, főszabály szerint, az intézkedéseket a nevelői szolgálat koordinátora, illetve a nevelő hozza meg a védelmi csapattal együttműködve és a tanuló szülőinek kötelező bevonásával, fokozott nevelőmunka formájában, továbbá javasolhatja nevelési–fegyelmi eljárás megindítását. Harmadik szint esetén, főszabály szerint, az intézkedéseket az igazgató hozza meg a védelmi csapattal együtt, a szülők és az illetékes szervek és szervezetek (családsegítő/szociális központ, egészségügyi szolgálat, rendőrség, ügyészség és más illetékes szervezetek) kötelező bevonásával. Harmadik szinten kötelező nevelési–fegyelmi eljárást indítani. A védelmi csapat értékeli, hogy a nevelési–fegyelmi eljárás időtartama alatt szükséges-e a tanulót eltiltani a közvetlen oktató-nevelő munkában és a nevelő-oktató munka egyéb formáiban való részvételtől, legalább öt munkanapra, legfeljebb az eljárás befejezéséig, figyelembe véve a kockázatokat, a tanuló eddigi magatartását és a kiszabott intézkedéseket, a következményeket és a helyzet körülményeit, a biztonságot, a tanuló életkorát és fejlődési sajátosságait stb. Ezen kívül a védelmi csapat értékeli azt is, hogy szükséges-e a tanuló eltiltása a közvetlen és a többi nevelő-oktató munkától akkor is, amikor nevelési–fegyelmi eljárás indul a tanuló súlyos kötelezettségszegése miatt, amely pszichoaktív szerek – alkohol, drogok, nikotintartalmú termékek – birtoklására, felbujtására, segítésére, más tanulónak való átadására és használatára, illetve fegyver, pirotechnikai eszköz vagy más, személyek életét vagy testi épségét veszélyeztető eszköz iskolába történő bevitelére vonatkozik. A védelmi csapat feladata, hogy összegyűjtse azokat a tényeket, amelyek szükségesek a tanuló súlyos kötelezettségszegésének minősítéséhez és az eljárás lefolytatásához. A védelmi csapat értékelése a tanulónak a közvetlen oktató-nevelő munkából való kizárásáról szóló határozat elválaszthatatlan részét képezi. A tanuló eltiltásáról az intézmény – a szülőn kívül – értesíti a lakóhely szerint illetékes szociális központot is, azzal a céllal, hogy közösen lépjenek fel, és elkészítsék a tanulóra vonatkozó fokozott nevelőmunka tervét a nevelési–fegyelmi eljárás, illetve az eltiltás ideje alatt. Ha a tanulót eltiltják a közvetlen és a többi nevelő-oktató munka folyamatától, az intézmény a szülőkkel és a szociális központtal együtt fokozott nevelőmunkát valósít meg. Amennyiben ismételt megkeresés ellenére sem kerül sor az illetékes szociális központ bekapcsolódására, illetve a szükséges intézkedések megtételére, az intézmény értesíti a központok munkájának felügyeletéért felelős minisztériumot. A fokozott nevelőmunka megvalósítása során a szülő felelős azért, hogy gyermeke rendszeresen részt vegyen a fokozott nevelőmunka tervében meghatározott tevékenységekben. A tanuló intézménybe való visszatérését követően vele tovább folytatódik a fokozott nevelőmunka és az után követés, a tervvel összhangban. A 14 év alatti tanulók nem viselnek büntető- vagy szabálysértési felelősséget, így velük szemben nem indítható büntető-, illetve szabálysértési eljárás az elkövetett erőszak miatt; velük szemben kizárólag az oktatási-nevelési rendszer, az egészségügy és a szociális védelem rendszerének hatáskörébe tartozó intézkedések alkalmazhatók. A 14 év feletti tanulók esetében értesíteni kell a fiatalkorúak ügyészi szervezetét és a rendőrséget, valamint meg kell tenni az oktatási-nevelési rendszer, az egészségügyi rendszer és a szociális védelem rendszerének hatáskörébe tartozó intézkedéseket is. Ha a szülő jelenléte a nevelési–fegyelmi eljárás és a fokozott nevelőmunka megvalósítása során nem áll a tanuló legjobb érdekében, vagyis árthat neki, veszélyeztetheti biztonságát vagy akadályozhatja az intézményen belüli eljárást, az igazgató értesíti a szociális központot, illetve a rendőrséget vagy az ügyészséget. Ezen a szinten kötelező a tanuló szükségleteinek megfelelő intenzitású fokozott nevelőmunka, továbbá a nevelési–fegyelmi eljárás megindítása és intézkedés kiszabása a törvénnyel összhangban. Ha a tanuló támogatásába bekapcsolódtak a külső védelmi hálózat képviselői is, az intézmény együttműködik velük a támogató tevékenységek összehangolása érdekében. Ha a tanulók közötti erőszak az intézményen kívül, illetve azon a helyszínen kívül történik, ahol az intézmény nevelő-oktató munkáját végzi, az intézmény a külső védelmi hálózat képviselői által adott jelzést követően összehívja a védelmi csapatot, amely a rendelkezésre álló információk alapján elemzi a helyzetet, és szükség esetén értékeli az erőszak szintjét. A feltárt tények alapján a védelmi csapat javaslatot tesz a nevelői szolgálat koordinátorának, illetve a nevelőnek a tanulóra vonatkozó fokozott nevelőmunka tervének elkészítésére, figyelembe véve a történtek következményeit az érintettekre, a tanuló korábbi intézménybeli magatartását és a kockázatos viselkedés folyamatosságát. Annak a tanulónak az esetében, aki az intézményen kívül, illetve az intézmény nevelő-oktató munkájának más helyszínén szenved el erőszakot, a védelmi csapat javaslatot tesz a nevelői szolgálat koordinátorának az erőszaktól való védelmi terv elkészítésére, és – a helyzet megítélése szerint – a külső védelmi hálózat képviselőinek bevonására. A fokozott nevelőmunka tervének megvalósításába az intézmény köteles bevonni a tanuló szüleit és a külső védelmi hálózat azon képviselőit, akik részt vesznek a tanuló és családja támogatásában. Ha a szülő nem működik együtt az intézménnyel, és a tanuló ismételten erőszakos magatartást tanúsít, az intézmény értesíti az illetékes szociális központot, és a jogszabályokkal összhangban intézkedik a szülő felelősségének megállapítására. Az intézmény dokumentálja a szülőkkel való együttműködés hiányát, többek között: – a megbeszélésre szóló meghívások nyilvántartásával, – a szülők részvételének és együttműködésének nyilvántartásával a védelmi és fokozott nevelőmunka-tervek megvalósítása során, stb. Ha fejlődési zavarral élő vagy fogyatékossággal élő tanuló érintett az erőszakos helyzetben, szükséges a védelmi csapat és az inkluzív nevelésért felelős csapat együttműködése a fokozott nevelőmunka tervének elkészítése érdekében. A tanuló egészségi állapotát és fejlődési nehézségét figyelembe véve további intézkedésekre és tevékenységekre kerül sor a szülőkkel, valamint az egészségügyi és szociális ellátórendszer képviselőivel együttműködésben, a szükséges támogatás mértékének megfelelően. Ha a szülő követ el erőszakot, bántalmazást vagy elhanyagolást a gyermekkel szemben, és bevonása az eljárásba nem áll a gyermek legjobb érdekében, az intézmény köteles az illetékes szociális központot bevonni. Ha gyanú vagy tudomás merül fel arról, hogy a tanuló a családban erőszak, bántalmazás vagy elhanyagolás áldozata, az igazgató haladéktalanul értesíti az illetékes ügyészséget, a rendőrséget és a szociális központot, amelyek megteszik a további törvényes intézkedéseket. Ha gyanú vagy tudomás van arról, hogy a tanuló részt vesz ideológiailag motivált erőszak népszerűsítésében, támogatásában vagy terjesztésében, illetve erőszakos szélsőségességben, az intézmény igazgatója összehívja a védelmi csapatot, amely a rendelkezésre álló információk alapján mérlegeli a helyzetet, dönt az intézményen belüli további lépésekről, és értesíti a szülőt és az illetékes ügyészséget. Ha gyanú vagy tudomás merül fel arról, hogy a tanuló bármely formában emberkereskedelemhez kapcsolódik, akkor – a potenciális emberkereskedelem-áldozat tanulók előzetes azonosítására szolgáló indikátorlista alkalmazását követően – az igazgató az útmutatók szerint értesíti az emberkereskedelem áldozatainak védelméért felelős központot, az illetékes szociális központot és az illetékes rendőri szervet. Amikor az elkövető az intézményben dolgozó alkalmazott, aki erőszakot, bántalmazást vagy elhanyagolást követ el tanulóval szemben, az igazgató köteles megtenni a szükséges intézkedéseket az alkalmazottal szemben a törvény szerint, a tanulóval szemben pedig a védelmi protokollról szóló szabályzatnak megfelelően védelemre és támogatásra irányuló intézkedéseket (erőszaktól való védelmi tervet) alkalmazni. Ha a szülő jelenti be az igazgatónak az alkalmazott nem megfelelő magatartását gyermekével szemben, az igazgató a törvénnyel összhangban jár el. Ha gyanú vagy tudomás merül fel arról, hogy az elkövető harmadik személy, aki a tanulóval szemben erőszakot, bántalmazást vagy elhanyagolást követ el, az igazgató köteles egyidejűleg értesíteni az érintett tanuló szüleit, az illetékes szociális központot, a rendőrséget és az illetékes ügyészséget. Ha az erőszak és bántalmazás az intézményen belül, felnőttek között történik (alkalmazott–alkalmazott; alkalmazott–szülő; alkalmazott vagy szülő – harmadik személy), az igazgató a törvénnyel összhangban tesz intézkedéseket. Minden olyan helyzetben, amikor közvetlenül erőszak történik, vagy alapos ok van feltételezni, hogy erőszak fog bekövetkezni, ha nem történnek azonnali védelmi lépések – függetlenül az erőszakban részt vevők életkorától – az intézmény haladéktalanul értesíti a rendőrséget az erőszak további elkövetésének megakadályozása és a segítségnyújtás, illetve védelem biztosítása érdekében. A tanulók erőszaktól, bántalmazástól és elhanyagolástól való védelmére irányuló eljárásban az intézmény köteles: az eljárást hatékonyan és gazdaságosan lefolytatni; biztosítani az eljárás előtt és alatt szerzett adatok védelmét és bizalmas kezelését; a tanulót nem szabad újra és feleslegesen ismételt nyilatkozattételnek kitenni. IV.3. A MUNKAVÁLLALÓK VÉDELME 14. cikk Az intézmény köteles eljárni minden olyan esetben, amikor felmerül a gyanú vagy tudomásra jut, hogy valamely alkalmazott erőszakot szenved el tanuló, szülő vagy harmadik személy részéről az intézmény területén vagy az intézmény által szervezett tevékenységek során. Az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás szintekre történő besorolása nem vonatkozik az alkalmazottakra, hanem kizárólag a kortárs erőszak (tanuló–tanuló) eseteire. Amikor a tanuló követ el erőszakot alkalmazottal szemben, az igazgató köteles haladéktalanul értesíteni a szülőt és a szociális központot, továbbá megindítani a nevelési–fegyelmi eljárást, és a jogszabályoknak megfelelő fegyelmi intézkedést kiszabni. A 14 év alatti tanulók esetében a törvényben előírt módon jár el, a 14 év feletti tanulók esetében pedig mindezek mellett értesíti az illetékes ügyészséget és a rendőrséget. Ha a tanuló az alkalmazott becsületét, jó hírnevét vagy méltóságát sérti meg, az intézmény a harmadik szintű kortárs erőszakra előírt intézkedéseket alkalmazza. Ha fejlődési zavarral élő vagy fogyatékossággal élő tanuló követ el erőszakot alkalmazottal szemben, az igazgatónak a védelmi csapattal és az inkluzív nevelési csapattal együttműködve kell megállapítania, hogy a (agresszív) viselkedés a tanuló egészségi állapotából vagy fejlődési nehézségéből fakad-e. Ennek megfelelően kell megtenni a további intézkedéseket, és értékelni, szükséges-e bevonni a külső védelmi hálózat szakembereit (egészségügyi, szociális ellátórendszer stb.). Ha szülő vagy harmadik személy követ el erőszakot alkalmazottal szemben, vagy ha alkalmazott követ el erőszakot alkalmazottal szemben, az igazgató köteles az ilyen jellegű információt bejelenteni a rendőrségnek és az illetékes ügyészségnek, továbbá szülő elkövető esetén értesíteni az illetékes szociális központot is, a jogszabályban előírt határidőn belül. Ha az intézmény tudomást szerez arról, hogy a szülő vagy harmadik személy közösségi hálózatokon becsmérli, sértegeti, fenyegeti vagy erőszakra buzdít alkalmazott ellen, a munkavállaló szakmai szerepével összefüggésben, az intézmény köteles erről értesíteni az illetékes ügyészséget, a jogszabály által előírt határidőn belül. Ha a tanulók tanúi az erőszaknak a 3. bekezdésben leírt esetben, a védelmi csapat köteles védelmi tervet készíteni a tanulók számára. Ha alkalmazott követ el erőszakot másik alkalmazottal szemben, az igazgató a törvény szerint köteles eljárni. IV.4. Az eljárás sorrendje 15. cikk Az intervenció során követendő eljárási sorrend: 1) A gyanú ellenőrzése vagy az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás feltárása. A gyanú ellenőrzése és az eset feltárása közvetlen vagy közvetett módon történő információgyűjtéssel valósul meg. Az információgyűjtés célja annak megállapítása, hogy a releváns tények alapján a gyanú megerősíthető vagy kizárható-e. Az információgyűjtés során be kell tartani a Gyermekjogi Egyezmény elveit, valamint a kiskorúakra – gyermekekre és tanulókra – vonatkozó szabályokat. Az erőszakkal, bántalmazással és elhanyagolással kapcsolatos információkat főszabály szerint a nevelői szolgálat koordinátora, a szakmai munkatárs – pszichológus, illetve szükség esetén az intézmény által kijelölt más személy (nevelő vagy a védelmi csapat tagja) gyűjti össze, valamennyi érintettől, közvetlenül az eseményről való tudomásszerzést vagy a gyanú felmerülését követően. Az információgyűjtés módja az adott helyzet sajátosságaihoz igazodik (szóbeli beszélgetés, írásbeli nyilatkozat, anonim kérdőív stb.). A begyűjtött információk nem minősülnek a nevelési–fegyelmi eljárás során tett hivatalos tanulói nyilatkozatnak. Az intézmény minden erőszakra, bántalmazásra vagy elhanyagolásra vonatkozó információt kivizsgál, és megtekinti a térfigyelő rendszer – elektronikus megfigyelés – felvételeit. A kiskorú tanulók nyilatkozatait a nevelési–fegyelmi eljárás során a szülő jelenlétében kell felvenni, a vonatkozó oktatási jogszabályoknak megfelelően. Gyanú esetén fokozott nevelőmunka valósul meg, és figyelemmel kísérik az érintettek viselkedését. A gyanú megerősítése esetén az igazgató és a védelmi csapat megteszi a szükséges intézkedéseket. 2) Az erőszak és bántalmazás megszakítása, a résztvevők megnyugtatása. Az intézmény minden munkavállalójának kötelessége az erőszak vagy bántalmazás megállítása. Különösen a helyszínen tartózkodó alkalmazott és az ügyeletes nevelő köteles azonnal közbelépni, megszakítani az eseményt, szétválasztani és megnyugtatni az érintetteket. Ha a dolgozó úgy ítéli meg, hogy a konfliktus magas kockázatú, és ő maga nem képes azt megállítani, haladéktalanul köteles segítséget kérni. 3) A szülők értesítése és sürgős intézkedések. Azonnal, az erőszak megállítása után: értesíteni kell a szülőt, szükség esetén elsősegélyt kell nyújtani, biztosítani kell az orvosi ellátást, értesíteni kell a rendőrséget és a szociális központot. Ha a szülő nem érhető el, vagy értesítése nem szolgálja a tanuló legjobb érdekét, az intézmény köteles azonnal értesíteni a szociális központot. 4) Konzultáció az intézményen belül. A konzultáció célja: a körülmények pontos tisztázása, a tények objektív elemzése, az erőszak szintjének és kockázatának megállapítása, a megfelelő intézkedések meghatározása, a zavar, illetve a koordinálatlan intézkedések megelőzése, egységes, összehangolt és hatékony intézményi eljárás biztosítása. A konzultáció résztvevői: nevelői szolgálat koordinátora, ügyeletes nevelő, pszichológus, védelmi csapat, igazgató. Ha az igazgató és a védelmi csapat nem tudja biztonsággal megítélni az erőszak szintjét vagy a szükséges intézkedéseket, bevonják a külső szakmai szerveket: oktatásért felelős minisztérium illetékes iskolafelügyelete, szociális központ, rendőrség, igazságügyi szervek, egészségügyi szolgálatok, szükség esetén a tanulói és hallgatói standardért felelős szervek. 5) Intézkedések és tevékenységek minden erőszakforma és -szint esetén. Védelmi terv készül azoknak a tanulóknak, akik második vagy harmadik szintű erőszakot szenvedtek el, vagy tanúi voltak az eseménynek. Fokozott nevelőmunka terve készül azoknak a tanulóknak, akik erőszakot követtek el, erőszakra buzdítottak, vagy passzívan támogatták az erőszakos helyzetet. Tervek készülhetnek egész osztályokra vagy nevelői csoportra is. A tervekben szereplő tevékenységeknek konkrétnak, mérhetőnek és célirányosnak kell lenniük, egyértelműen jelezve, milyen pozitív változást kívánnak elérni. A védelmi és nevelőmunka-tervek tartalma függ: az erőszak típusától és súlyosságától, az egyénre és a közösségre gyakorolt következményektől, az érintettek számától stb. A tervezés a tanuló és szülő bevonásával történik, kivéve családon belüli erőszak esetén, amikor a szociális központ bevonása kötelező. A terv tartalmazza: a támogatási tevékenységeket, a viselkedésváltozást célzó tevékenységeket, a szülőkkel való munkát, a nevelő csoportokkal való munkát, az érintett felelősöket, a megvalósítás ütemezését, az újbóli beilleszkedést szolgáló lépéseket.Ha a védelmi csapat szükségesnek látja, javaslatot tesz egy egyéni nevelési terv elkészítésére is. A tervet a védelmi csapat készíti a nevelői szolgálat koordinátorával, a nevelővel, a pszichológussal, a titkárral, az igazgatóval és a szülővel. Sajátos nevelési igényű tanuló esetén az inkluzív nevelési csapat bevonása kötelező. A terv magában foglalja az intézmény, valamint a külső szervezetek tevékenységeit és az együttműködés módját. A szülőt be kell vonni, és pontosan meg kell határozni az ő feladatait is. Ha a szülő megtagadja az együttműködést, az intézmény értesíti a szociális központot, de a tevékenységeket folytatja. A tervnek tartalmaznia kell a mérési és értékelési részt is. A javasolt értékelési gyakoriság: két hetente. Bejelentési kötelezettség harmadik szintű erőszak esetén az igazgató köteles 24 órán belül bejelentést tenni: a megfelelő hatóságoknál, a szociális és egészségügyi rendszernél, a rendőrségnél, az ügyészségnél, az Oktatási Minisztériumnál / iskolafelügyeletnél, a „Čuvam te” nemzeti digitális platformon keresztül, első információkat megadva. 48 órán belül fel kell tölteni a védelmi csapat ülésének összefoglalóját és a további adatokat is. A platformon keresztül az intézmény folyamatosan frissíti az adatokat a folyamat lezárásáig. Ha a védelmi csapathoz bejelentés érkezik a platformon keresztül, az intézmény köteles eljárni. Az intézmény a Nemzeti Platformon keresztül értesítik a külső védelmi hálózat más illetékes intézményeit (a szociális és egészségügyi ellátórendszert, a rendőrséget és az ügyészséget) a jogszabályokban előírt eljárásoknak megfelelően. Ezen felül az intézmények kötelesek eljárni minden olyan erőszakbejelentés alapján, amelyet a Nemzeti Platformon keresztül kaptak, a gyanú vagy tudomásszerzés esetén alkalmazandó előírt eljárások szerint. Értesíteni kell továbbá a Minisztérium azon szervezeti egységét is, amely a tanulói és hallgatói standard felügyeletéért felelős. A bejelentés előtt beszélgetést kell folytatni a szülőkkel, kivéve, ha a védelmi csapat úgy ítéli meg, hogy ez sértheti a tanuló legjobb érdekét — ilyen esetben értesíteni kell a rendőrséget vagy az illetékes ügyészséget, valamint az illetékes szociális központot. A média felé az igazgató kommunikál, kivéve ha ő maga érintett az ügyben — ilyen esetben az igazgatótanács elnöke nyilatkozik. Az intézmény köteles értesíteni a minisztérium megfelelő szervezeti egységét a médianyilatkozat előtt. Ha az igazgató nem vagy nem időben tesz meg minden előírt intézkedést, az a tisztségéből való felmentésének alapja lehet. 6) A megtett intézkedések és tevékenységek hatásainak nyomon követése. A hatáskövetést az intézmény végzi (nevelői szolgálat koordinátora, nevelő, védelmi csapat, pszichológus), annak érdekében, hogy: ellenőrizze az intézkedések eredményességét, további védelmi és intézményi tevékenységeket tervezzen, figyelemmel kísérje a bántalmazott, az elkövető és a tanúk viselkedését. Az intézmény figyeli továbbá: a szülők bevonódását, a külső szervek és szolgáltatók részvételét. A megtett intézkedéseket az oktatási minisztérium illetékes szolgálatai is figyelemmel kísérik. V. AZ INTÉZMÉNY ELJÁRÁSA KRÍZISHELYZET ESETÉN 16. cikk Ennek a szabályzatnak a célja a krízishelyzetekre adott válaszlépések rendezése és szabályozása, az intézmény ellenálló-képességének erősítése, valamint hatékony reakció biztosítása az olyan tanulók és alkalmazottak védelmére, akik közvetetten vagy közvetlenül krízishelyzetnek voltak kitéve. A szabályzat célja továbbá az intézmény azon módjainak és tevékenységeinek meghatározása, amelyek biztosítják a rendes működéshez való visszatérést. V.1. Az intézmények ellenálló-képességének erősítése a krízishelyzetekre való hatékony reagálás érdekében 17. cikk Az intézmény köteles folyamatosan fejleszteni az eljárásokat annak érdekében, hogy hatékonyan cselekedjen a krízishelyzet által okozott következmények megszüntetése vagy minimálisra csökkentése érdekében — mind az intézmény működésére és szervezeti feladataira, mind az egyén fizikai és mentális egészségére vonatkozóan. Az intézmény ellenálló-képességének erősítése az alábbi elveken alapul: 1) Folyamatosság A felkészültség ösztönzése és biztosítása, a minőségi oktatás és nevelés folyamatos fenntartása, a tudatosítás, a tervezés és a krízishelyzetekre való felkészülés. 2) Együttműködés Ágazatközi összekapcsolódás és közös fellépés rendkívüli helyzetekben, a krízis típusától függően. 3) Hozzáférhetőség A rendelkezésre álló erőforrásokhoz való gyors hozzáférés biztosítása annak érdekében, hogy az intézmény a krízishelyzet idején is fenntarthassa a minőségi oktatáshoz és neveléshez való jogot és folyamatosságot. 4) Hatékonyság Annak biztosítása, hogy az intézmény időben és megfelelő módon tegyen meg minden szükséges lépést a krízishelyzetre való reagálásban. Az intézmény krízishelyzeti csapatot hoz létre a diszkrimináció, erőszak, bántalmazás és elhanyagolás elleni védelmi csapat keretein belül, annak kötelező részeként. A krízishelyzeti csapat létrehozásának célja az intézmény hatékony cselekvése krízishelyzetekben. Az intézmény krízishelyzeti eljárási programja a diszkrimináció, erőszak, bántalmazás és elhanyagolás elleni védelmi program kötelező és szerves részeként készül el, amely magának a nevelési programnak is része. E program alapján készül el a védelmi csapat éves munkaterve, amely az intézmény éves munkatervének része. A program tartalma az intézmény sajátosságainak figyelembevételével készül, és tartalmazza: – az intézmény erősségeinek, kapacitásainak és sajátosságainak értékelését, hogy fel tudjon készülni lehetséges krízishelyzetekre; – a krízishelyzetekben követendő eljárási tervet, amely tartalmazza: az intézményen belüli és kívüli biztonságos helyeket, a krízis típusának függvényében, a riasztás, jelzés és tájékoztatás módját az intézményben (pl. fegyveres támadás fenyegetése, terrorcselekmény, bombafenyegetés, túszhelyzet, tűz stb.), az intézmény evakuációs tervével összhangban történő eljárásokat, a helyiségek beosztási tervét, az intézmény minden helyiségének (folyosók, tantermek, kabinetek és más helyiségek) külső és belső jelölési módját. – a dolgozók szakmai továbbképzésére irányuló részt, amelynek célja a pszichoszociális támogatás nyújtásához szükséges kompetenciák fejlesztése, az evakuációs terv megvalósításának képzése, valamint más olyan szakmai tréningek, amelyek elősegítik az intézmény hatékony reagálását különféle krízishelyzetekben; – a gyermekek, tanulók és alkalmazottak biztonsági kultúrájának fejlesztésére irányuló részt; – az intézmény fellépésének lépéseit krízishelyzet esetén; – a családdal való együttműködés módjait az intézmény ellenálló-képességének erősítése érdekében; – a program megvalósításának nyomon követésére, értékelésére és jelentésére vonatkozó eljárásokat. A krízishelyzeti csapat összetétele és működése. Az intézmény igazgatója vezeti a krízishelyzeti csapatot az intézmény belső szabályzata és az éves munkaterv alapján. A krízishelyzeti csapat tagjai lehetnek: a védelmi csapat tagjai, más megfelelő alkalmazottak, a szülők képviselői, a külső védelmi hálózat képviselői. A krízishelyzeti csapat kötelező tagjai: az intézmény igazgatója, mint a védelmi csapat koordinátora, a szülők képviselője, a nevelői szolgálat koordinátora, szakmai munkatárs – pszichológus, nevelési tanácsadó, műszaki karbantartási technikus. Szükség esetén más munkatársak is bevonhatók, akik a védelmi csapat tagjai is lehetnek. A krízishelyzeti csapat létszámát és összetételét az igazgató határozza meg. Az igazgató határozatot hoz, amely meghatározza a krízishelyzeti csapat tagjainak szerepét, és kijelöli azokat a tagokat, akik a koordináció, pszichoszociális támogatás és tájékoztatás feladatait végzik. A csapat feladatai három fő területen: 1) Koordináció: tervezés, szervezés, együttműködés a külső védelmi hálózattal, folyamatok nyomon követése és értékelése. 2) Pszichoszociális támogatás: reakciók nyomon követése, pszichoszociális igények felmérése, egyéni és csoportos támogatás nyújtása, szükség esetén mobil csapat bevonása és velük való együttműködés. 3) Tájékoztatás: információk gyűjtése, ellenőrzése, rendszerezése és továbbítása, közlemények előkészítése. V.2. AZ INTÉZMÉNY ELJÁRÁSA KRÍZISHELYZET BEKÖVETKEZÉSEKOR 18. cikk Amikor az intézmény tudomást szerez arról, hogy krízishelyzet következett be, a krízishelyzeti csapat haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül aktiválódik, és az alábbi feladatokat látja el: • adatgyűjtés, szükségletek felmérése és az illetékes szervek értesítése; • együttműködés kialakítása a külső védelmi hálózattal; • együttműködés és közös cselekvés a krízisintervenciós mobilcsapattal; • időben történő tájékoztatás a tanulók, szülők, alkalmazottak és a média felé a történtekről; • pszichoszociális támogatás biztosítása a tanulók és az alkalmazottak számára; • az intézmény működésének átszervezése és a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó munkaterv kidolgozása, valamint az intézmény működésének stabilizálása; • esetleges megemlékező/kegyeleti események megszervezése; • a tervek megvalósításának nyomon követése és értékelése; • a dokumentáció vezetése és jelentéstétel; • és egyéb feladatok, amelyek krízishelyzet esetén jelentőséggel bírhatnak. Az intézmény eljárása: Adatgyűjtés, szükségletek felmérése és az illetékes szervek értesítése A csapat információkat gyűjt az eseményről (az esemény leírása, helye és időpontja), arról, hogy kiket érintett a krízishelyzet, milyen segítségre van szükségük, hol tartózkodnak és milyen állapotban vannak, valamint hogy az intézmény eddig milyen lépéseket tett az ügyben. A krízishelyzet típusától / jellegétől függően a következő lépés a rendőrség, a mentőszolgálat, a tűzoltóság, illetve más szükséges szervek vagy szolgáltatások haladéktalan értesítése. Elengedhetetlen, hogy az intézmény dolgozói a krízishelyzetekre vonatkozó eljárási tervvel összhangban, valamint az adott krízistípusnak megfelelően, a kiürítési terv szerint járjanak el. A krízishelyzeti csapat köteles haladéktalanul tájékoztatni az Oktatási Minisztériumot, valamint a tanulói standardért felelős illetékes szervezeti egységet az eseményről és az addig megtett intézkedésekről. Együttműködés kialakítása a külső védelmi hálózattal (szociális és egészségügyi ellátórendszer, rendőrség, ügyészség, helyi önkormányzat, mobilcsapat) Az összegyűjtött adatok alapján, a külső védelmi hálózat haladéktalan értesítésének kötelezettségével összhangban, az intézmény felméri, hogy önállóan képes-e eljárni, vagy szüksége van-e a külső védelmi hálózat képviselőinek segítségére és támogatására. Szükség esetén az intézmény egységes cselekvési tervet, működési módot és jelentéstételi rendszert dolgoz ki a külső védelmi hálózat képviselőivel együtt. A krízishelyzet formájától, típusától és intenzitási fokától függően az intézmény megállapítja, mely külső védelmi hálózati szereplőket szükséges bevonni. Együttműködés és közös fellépés a krízisintervenciós mobil csapattal Amennyiben a krízishelyzet következtében legalább három vagy több személy sérül meg vagy veszíti életét, az intézmény igazgatója köteles haladéktalanul értesíteni az Oktatási Minisztériumot, hogy az a szükséges támogatás biztosítása érdekében aktiválhassa az interdiszciplináris krízishelyzeti mobil csapatot, amelyet a Szerb Köztársaság Kormánya által létrehozott Munkacsoport keretében működő „A társadalom krízishelyzetekkel való szembesülésének protokollja” alapján hoztak létre. A mobil csapat tevékenysége esetén az intézmény krízishelyzeti csapata a mobil csapat szerves részévé válik. Az intézmény krízishelyzeti csapata: átadja a szükséges információkat a mobil csapatnak, részt vesz a közös tervezésben és szervezésben, együttműködik a pszichoszociális támogatás biztosításában, a mobil csapattal együttműködve végzi a tanulók és dolgozók állapotának nyomon követését, azonosítja azokat, akiknek támogatásra van szükségük, elsődleges pszichológiai segítséget nyújt, valamint más szükséges támogatási formákat is biztosít. A tanulók, szülők, dolgozók és a média időben történő tájékoztatása az eseményről A tanulók, szülők, dolgozók és a média időben történő tájékoztatása az eseményről. Az intézmény igazgatója kijelöli azokat a személyeket, akik felelősek a hivatalos tájékoztatások előkészítéséért a szülők, a tanulók, a dolgozók és a média számára. A tájékoztatások célja, hogy folyamatosan és megbízhatóan informálják a dolgozókat, a szülőket, a tanulókat és a médiát az intézmény által ismertté vált legfrissebb, ellenőrzött és pontos információkról, annak érdekében, hogy megfelelő támogatást lehessen tervezni és minden szükséges intézkedést meg lehessen tenni (például a pletykák és a pánikkeltés megelőzése). A tájékoztatások célja továbbá, hogy ismertessék az esetleges nehézségeket, kockázatokat, kihívásokat és a leküzdésükre szolgáló módokat, valamint bemutassák az elérhető támogatási formákat. A média számára készített hivatalos közlemény a Minisztérium illetékes szolgálataival együttműködésben kerül összeállításra. Pszichoszociális támogatás a tanulók és a dolgozók számára A Krízishelyzeti Team együttműködése és az intézmény módosított munkaterve. A krízishelyzeti team az intézmény releváns szakmai csoportjaival együttműködve módosított, az új körülményekhez igazított munkatervet készít. A munkavégzés módját az intézményben a krízishelyzet következményeihez, valamint a tanulók és a dolgozók lehetőségeihez és szükségleteihez kell igazítani, különös tekintettel a krízist közvetlenül követő időszak minden nevelési-oktatási tevékenységére. A munkatervnek tartalmaznia kell: az intézmény által tervezett konkrét tevékenységeket és intézkedéseket, a tevékenységek felelőseit (végrehajtóit), a megvalósítás ütemezését, a megvalósítás módját, a követés és jelentéstétel módját. A terv elkészítésekor figyelembe kell venni: a krízishelyzet típusát, az érintett személyek számát, a további kockázatok értékelését, a helyi közösség reagálását, valamint a releváns jogi szempontokat. A krízist követően az intézménynek olyan tevékenységeket kell végrehajtania, amelyek a helyzet stabilizálásához vezetnek – vagyis a krízis előtti, megszokott működési rendhez való fokozatos visszatérést szolgálják. Ez egyidejűleg magában foglalja a tanulók és dolgozók viselkedésének folyamatos nyomon követését, a támogatás hatékonyságának értékelése céljából, és a szükséges további intézkedések meghozatalát. Az intézmény folyamatosan követi a terv megvalósítását, és a krízishelyzet csillapodásának alakulásával összhangban felülvizsgálja, kiegészíti és módosítja azt. Esetleges megemlékező események megszervezése Halálos kimenetelű válsághelyzetek esetén a csapat részt vesz a megfelelő megemlékező események megszervezésében és megtervezésében. A terv megvalósításának nyomon követése és értékelése Szükséges a munkaterv (a védelmi csapat munkatervének részeként) megvalósításának folyamatos nyomon követése a megváltozott körülmények között, valamint a terv esetleges módosítása és kiegészítése attól függően, hogy a válsághelyzet milyen mértékű, mennyi érintettet érintett, milyen következményekkel járt, és milyen lépések kerültek megtételre. Dokumentáció vezetése és jelentéstétel A csapat köteles dokumentálni minden, a válsághelyzet kezelésével kapcsolatos tevékenységet. Az intézmény eljárásáról szóló jelentést a Minisztérium tanulói és hallgatói standardért felelős illetékes szervezeti egysége részére kell megküldeni, legkésőbb a működés stabilizálódását követő 15 napon belül. Amennyiben a válsághelyzet áldozatai krónikus betegséggel élő gyermekek, illetve fejlődési rendellenességgel vagy fogyatékossággal élő gyermekek, a válsághelyzeti csapat az érintettek azonosítását követően – a szülőkkel és a külső védelmi hálózat képviselőivel együttműködve – egyénre szabott terveket készít. V.3. AZ INTÉZMÉNY ELJÁRÁSA A VÁLSÁGHELYZETET KÖVETŐEN 19. cikk A válsághelyzeti cselekvési terv megvalósítását és az intézményben a stabil állapot helyreállítását követően a válsághelyzeti csapat értékelést végez az elvégzett tevékenységekről, és jelentést készít. Az értékelés magában foglalja: a megtett intézkedések és tevékenységek hatásainak elemzését, a módosított munkaterv megvalósulásának áttekintését, az első pszichológiai segítségnyújtás folyamatának és eredményeinek vizsgálatát, különös tekintettel az erősségekre, kihívásokra és ajánlásokra, amelyek a válsághelyzetre adott reakció során jelentek meg. Az értékelés alapján az intézmény tovább fejleszti a válsághelyzetekben történő eljárás tervét. Amennyiben a válsághelyzet miatt az intézmény működése módosított körülmények között megszakadt, a válsághelyzeti csapat a nevelőtestülettel együttműködve külön tervet készít az oktató–nevelő munka további megvalósításáról. A kidolgozott tervet a nevelőtestület fogadja el, az igazgatótanács pedig határozattal jóváhagyja. A külön terv megvalósításáról szóló beszámoló a gyermekek és tanulók erőszakkal, bántalmazással és elhanyagolással szembeni védelmét szolgáló éves jelentés részét képezi. A válsághelyzeti csapat folyamatosan nyomon követi a tanulók és az alkalmazottak reakcióit, és felméri a pszichoszociális támogatás iránti szükségleteket az elkövetkező időszakban. Ennek alapján – a külső védelmi hálózattal együttműködésben – elkészíti a támogatás megvalósításának tervét. A válsághelyzeti csapat figyelemmel kíséri a tervek megvalósulását, a külső védelmi hálózattal együttműködve értékeli a helyzet stabilizálódásának mértékét, és megkezdi az egyeztetési folyamatot az áldozatok és a sérültek családjaival a történtekre való méltó emlékezés módjairól (emlékhely kialakítása, megemlékezési tevékenységek, évfordulók megünneplése stb.). VI. 1. JELENTÉS AZ ERŐSZAKKAL, BÁNTALMAZÁSSAL ÉS ELHANYAGOLÁSSAL SZEMBENI VÉDELEM TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL 20. cikk Az erőszakkal szembeni védelmi terv megvalósításáról szóló jelentés az intézmény éves munkajelentésének szerves része, és megküldésre kerül a Minisztériumnak. A jelentés különösen tartalmazza: az incidenshelyzetek gyakoriságát és a bejelentések számát; az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás különböző formáinak és szintjeinek előfordulását; a sérülések számát; a tanulók elleni nevelési–fegyelmezési eljárások, valamint a dolgozók elleni fegyelmi eljárások gyakoriságát és számát; az elkészített és megvalósított egyéni védelmi tervek számát és hatásait; a megvalósult képzéseket az erőszak, bántalmazás és elhanyagolás megelőzésének területén, valamint a további szakmai továbbképzés szükségleteit; a kortársak közötti együttműködést, megértést és segítségnyújtást előmozdító akciók számát és hatását; a közösségi hasznú és humanitárius tevékenységek számát; a válsághelyzetek számát és az intézmény válságkezelési tervének értékelését; az intézmény hatékony válsághelyzeti reagálását szolgáló képzések megvalósulását; a szülők intézményi életbe és munkába történő bekapcsolódásának mértékét és minőségét; valamint egyéb releváns mutatókat. Az igazgató dönt a dokumentációhoz és az adatokhoz való hozzáférés engedélyezéséről a gyermekvédelmi eljárás során, kivéve, ha törvény alapján és bíróság vagy más illetékes hatóság kérésére azokat köteles átadni. A dokumentáció közérdekű felhasználása és az adatok kezelése során a törvényi előírásokat maradéktalanul be kell tartani. Az állapotfelmérések, az erőszak és bántalmazás monitorozása, valamint a megelőzési és intervenciós intézkedések hatékonyságának és minőségének értékelése alapján az intézmény meghatározza a tanulók erőszakkal, bántalmazással és elhanyagolással szembeni védelmének további irányelveit és fejlesztési politikáját. VII. A DOLGOZÓK MAGATARTÁSA 21. cikk A dolgozók kötelesek munkájukkal, teljes magatartásukkal és megjelenésükkel hozzájárulni az Intézmény jó hírnevéhez, valamint a pozitív légkör kialakításához az Intézményben. Munkájuk során a dolgozóknak olyan kapcsolatokat kell kialakítaniuk a többi munkatárssal, a tanulókkal és más személyekkel, amelyek kölcsönös tiszteleten, megértésen, megbecsülésen, tolerancián és a konfliktusok elkerülésén alapulnak. Veszekedés, sértegetés, ignorálás vagy a nyílt ellenségeskedés a dolgozók között nem megengedett. A dolgozó köteles személyes példamutatással hozzájárulni olyan munkakörnyezet kialakításához, amelyben nincs munkahelyi bántalmazás, sem olyan viselkedés, amely annak kialakulásához hozzájárulhatna. Munkáját tiszteletteljes, együttműködő, biztonságos és egyenlőséget biztosító légkörben kell végeznie. 22. cikk A dolgozók kötelesek betartani a munkahelyi zaklatás megelőzéséről szóló törvényt („Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye”, 36/2010), valamint a munkáltató és a munkavállalók magatartási szabályairól szóló rendeletet a munkahelyi zaklatás megelőzésével és védelmével kapcsolatban („Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye”, 62/2010). VII.1. AZ INTÉZMÉNY VALAMENNYI DOLGOZÓJÁNAK KÖTELESSÉGEI 23. cikk A dolgozók kötelességei a következők: 1. rendszeresen és időben érkezni a munkahelyre, a dolgozók munkaidő-beosztása szerint; 2. nem hagyhatják el munkahelyüket a munkaidő lejárta előtt; 3. lelkiismeretesen és határidőben ellátni a rájuk bízott munkafeladatokat; 4. biztosítani a tanulók és a dolgozók biztonsági intézkedéseinek betartását; 5. időben értesíteni az Intézmény igazgatóját, ha akadályoztatva vannak a munkavégzésben; 6. nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amellyel megsértik más dolgozók, tanulók vagy más személyek jogait; 7. gondoskodniuk kell a tanulók jogainak, kötelezettségeinek és felelősségének érvényesítéséről; 8. kötelesek jelenteni az Intézmény igazgatójának a tanulók jogainak megsértését; 9. megfelelően, pedagógiailag példamutató módon kell megjelenniük munkahelyükön (tilos rövidnadrágban, túl rövid szoknyában, atlétában vagy topban, spagettipántos felsőben, mélyen dekoltált felsőben, papucsban megjelenni); 10. nem jelenhetnek meg ittasan vagy bódult állapotban, illetve nem fogyaszthatnak alkoholt vagy más tudatmódosító szereket, amelyek csökkentik a munkaképességet; 11. nem buzdíthatják, nem engedélyezhetik, és nem adhatják a tanulóknak gyógyszereket, alkoholt vagy pszichoaktív szereket; 12. kötelesek betartani a dohányzási tilalmat az Intézményben, a vonatkozó törvény szerint; 13. nem vihetnek be fegyvert vagy más veszélyes eszközt az Intézménybe vagy az udvarra, amellyel tanulók, dolgozók vagy más személyek élete, testi épsége veszélybe kerülhet, illetve anyagi kár okozható; 14. kötelesek óvni az Intézmény vagyonát, illetve nem tehetnek kárt az Intézmény, a tanulók, a dolgozók, a szülők (törvényes képviselők) vagy más személyek tulajdonában; 15. az Intézmény eszközeit és fogyóanyagait kizárólag szolgálati célokra használhatják; 16. kötelesek szakmai felkészültségüket és képességeiket munkájuk során alkalmazni, valamint takarékosan és ésszerűen használni a munkavégzéshez szükséges eszközöket; 17. kötelesek betartani a munkavédelmi, egészségvédelmi és tűzvédelmi előírásokat; 18. kötelesek végrehajtani az Intézmény illetékes szerveinek (igazgató, igazgatótanács stb.) döntéseit és a hatáskörrel rendelkező intézmények utasításait; 19. nem tanúsíthatnak pártpolitikai tevékenységet, nem mutathatják ki vallási vagy szektához való tartozásukat, valamint minden nacionalista megnyilvánulás tilos; 20. nem tehetnek olyan cselekményeket, amelyek diszkriminációt, erőszakot, bántalmazást vagy a jó hírnév, becsület és méltóság megsértését jelentik, a törvény rendelkezéseivel összhangban; 21. kötelesek a vonatkozó jogszabályokkal és az Intézmény belső szabályzataival összhangban eljárni, továbbá tartózkodni minden súlyos vagy enyhébb kötelességszegéstől, amelyet a törvény vagy az Intézmény általános aktusai határoznak meg. VII.2. A NEVELŐK (VASPITAČ) EGYÉB KÖTELESSÉGEI 24. cikk A nevelők további kötelességei a következők: 1. legkésőbb a munka kezdete előtt megérkezni az Intézménybe; 2. halaszthatatlan távollét esetén a nevelő köteles időben értesíteni az igazgatót vagy a nevelési szolgálat koordinátorát, hogy a helyettesítés időben megszervezhető legyen. 3. Minden igazolatlan távollét vagy a távollét elmulasztott bejelentése munkaköri kötelezettség megsértésének minősül; 4. gondoskodni arról, hogy a tanulók betartsák a hirdetőtáblán közzétett napi rendet; 5. a nevelő, aki foglalkozást vagy tevékenységet szervezett, köteles a tanulók felügyeletét ellátni a tevékenység kezdetétől annak befejezéséig; 6. biztosítani, hogy a tanulók a tanulási óra alatt ne használjanak mobiltelefont vagy más eszközt, amely zavarhatja a tanulást; 7. az utolsó tanulási óra befejezése után a nevelő hagyja el utoljára a tantermet; 8. nem engedheti, hogy a tanulók 20:00 óra után elhagyják az Intézmény épületét a szülő vagy más törvényes képviselő telefonos hozzájárulása nélkül; 9. tanuló egészségügyi problémája esetén köteles haladéktalanul értesíteni a szülőt vagy más törvényes képviselőt, sürgős esetben pedig orvosi segítséget hívni; 10. lelkiismeretesen, pontosan, időben és a hatályos előírásoknak megfelelően vezetni a pedagógiai nyilvántartást; 11. köteles a pedagógiai dokumentációt betekintésre rendelkezésre bocsátani az igazgatónak, a nevelési szolgálat koordinátorának, a felügyeletet végző személynek, valamint a tanuló szülőjének vagy más törvényes képviselőjének. 25. cikk A nevelő nem végezhet jogosulatlan változtatásokat a nyilvántartásokban vagy a közokiratokban törléssel, hozzáírással, áthúzással vagy adatok kihagyásával. Tilos fehérítőt (korrektor) használni az Intézmény által vezetett nyilvántartásokban. Minden javítást úgy kell elvégezni, hogy a hibás adatot ferde vonallal áthúzzák (úgy, hogy az eredeti szöveg olvasható maradjon), majd a javítást végző személy aláírásával igazolja. A nevelő nem rongálhatja, nem rejtheti el és nem viheti ki az intézményből a nyilvántartást vagy a közokiratot. VII.3. A SZOLGÁLATOS (ÜGYELETES) NEVELŐK KÖTELESSÉGEI 26. cikk Az Intézmény igazgatója a tanév elején elkészíti a nevelők ügyeleti beosztását, összhangban a nevelők feladatainak szerkezetével és időbeosztásával. A beosztás tartalmazza: az ügyeletes nevelők nevét, az ügyelet idejét, helyét és módját. Az ügyeletes nevelő köteles teljes felelősséggel ellátni ügyeleti feladatait, a jelen Szabályzat előző cikkelyében meghatározottak szerint. Az ügyeletes nevelő köteles: 1. gondoskodni a tanulási óra megkezdéséről és zavartalan lefolyásáról; 2. figyelemmel kísérni a tanulók viselkedését az ügyelet ideje alatt; 3. megszüntetni minden felmerülő veszekedést, vitát vagy verekedést a tanulók között; 4. a nevelő munkahelyi távolmaradása esetén értesíteni az igazgatót és a nevelési szolgálat koordinátorát; 5. ha az ügyelet a műszak végéig tart, annak befejezése után pontos és szabályszerű bejegyzést tenni az ügyeleti naplóba, az ott szereplő utasításoknak megfelelően; 6. nem hagyhatja el az ügyeleti helyét, amíg az igazgató vagy a nevelési szolgálat koordinátora nem biztosít számára helyettesítést. VIII. A TANULÓK MAGATARTÁSA 27. cikk Jogainak gyakorlása során a tanuló nem veszélyeztetheti mások jogainak érvényesítését. A tanulók kötelességei: 1. rendszeresen látogatni a tanulási órát és teljesíteni kötelezettségeiket; 2. betartani az Intézmény házirendjét, továbbá az igazgató és az Intézmény szerveinek döntéseit; 3. követni a hirdetőtáblán közzétett napi rendet; 4. nem zavarni a tanulási óra menetét, és azt nem hagyhatják el nevelői engedély nélkül; 5. tiszteletet tanúsítani más tanulók, nevelők és az Intézmény minden dolgozója iránt; 6. óvni az Intézmény tulajdonát, a helyiségek tisztaságát és esztétikus állapotát; 7. védeni a környezetet és ökológiai etikának megfelelően viselkedni. 28. cikk A törvényben előírt kötelezettségeken túl a tanulók kötelesek betartani az Intézmény alábbi szabályait: 1. betartani az Intézmény házirendjét; 2. nem késni a tanulási óráról; 3. 21:00 óra után nem hagyhatják el az Intézmény épületét az ügyeletes nevelő vagy a nevelési szolgálat koordinátorának engedélye nélkül; 4. gondoskodni a tanulási óra rendjéről és fegyelméről; 5. vigyázni ruházatukra, felszerelésükre, eszközeikre és más vagyontárgyakra; 6. igazolni a hiányzásokat időben; 7. kulturáltan öltözködni (tilos: rövidnadrág, térd fölötti szoknya, papucs, atlétatrikó, top, spagettipántos felső, mély kivágású felső); 8. nem enni, nem inni és nem rágógumizni a tanulási óra alatt; 9. a tanulási órára minden szükséges felszerelést magukkal hozni; 10. nem rongálni, nem elrejteni, nem kivinni vagy módosítani az Intézmény által vezetett nyilvántartásokat; 11. a nevelőtől kapott dokumentumokat megmutatni a szülőnek vagy törvényes képviselőnek; 12. betartani a diszkrimináció-, erőszak- és bántalmazás-tilalmi szabályokat: tilos verekedni, verekedésben részt venni, más tanulókat vagy dolgozókat sértegetni, és tilos bármilyen nemzeti, faji vagy vallási gyűlöletkeltés; 13. tilos az Intézmény, a tanulók vagy a dolgozók tulajdonának veszélyeztetése, rongálása vagy tönkretétele – akár szándékosan, akár súlyos gondatlanságból (például: padok, székek, bútorok, falak, nyílászárók rongálása; körzővel vagy más tárggyal okozott károkozás); 14. tilos az Intézmény, a tanulók vagy dolgozók tulajdonának eltulajdonítása (lopás); 15. tilos alkoholt, dohányt, kábítószert, pszichoaktív anyagot birtokolni, adni, segíteni annak beszerzésében vagy használatában, illetve ilyenre buzdítani más tanulókat; 16. tilos az Intézménybe kábítószert, pszichoaktív anyagot vagy alkoholt bevinni, azokat használni, vagy az Intézménybe bármely ilyen szer hatása alatt érkezni; 17. tilos fegyvert, pirotechnikai eszközt vagy más tárgyat bevinni az Intézménybe, amely más személy testi épségét veszélyeztetheti; 18. tilos minden olyan magatartás, amely veszélyezteti a tanuló vagy más tanulók, nevelők vagy dolgozók biztonságát az Intézmény által szervezett intézményen kívüli programok során; 19. tilos mobiltelefont, elektronikus eszközt vagy más eszközt olyan módon használni, amely mások jogait sérti, illetve megtévesztésre használható. IX. A TANULÓI KÖTELEZETTSÉGEK MEGSÉRTÉSE 29. cikk A tanulói kötelezettségek megsértése lehet könnyebb vagy súlyosabb. Könnyebb kötelezettségszegésnek minősül a jelen Szabályzat 28. cikkének 1–9. pontjában foglaltak megsértése. Súlyosabb kötelezettségszegésnek minősül a 28. cikk 10–19. pontjában meghatározott kötelezettségek megszegése. Azon tanulónak, aki e Szabályzatot megsérti, az Intézmény köteles megfelelő szakmai támogatást biztosítani, szükség esetén pedig együttműködni az érintett tanuló iskolájával, valamint a megfelelő egészségügyi vagy szociális intézményekkel a tanuló magatartásának megváltoztatása érdekében. X. NEVELÉSI–FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK ÉS ELJÁRÁS A TANULÓI KÖTELEZETTSÉGEK MEGSÉRTÉSE ESETÉN 30. cikk A tanulóval szemben kötelezettségszegés miatt a következő nevelési–fegyelmi intézkedések alkalmazhatók: figyelmeztetés, intés, elbocsátással fenyegető intés és kizárás az Intézményből. Figyelmeztetés és intés alkalmazható a tanuló könnyebb kötelezettségszegései esetén. Súlyosabb kötelezettségszegés esetén alkalmazható: elbocsátással fenyegető intés vagy kizárás az Intézményből. Ha a tanuló súlyosabb kötelezettségszegést követ el, az Intézmény haladéktalanul értesíti a szülőt vagy gondviselőt, és bevonja őt a megfelelő eljárásba. Amennyiben a tanuló szülője vagy más törvényes képviselője – szabályszerű értesítést követően – nem jelenik meg a nevelési–fegyelmi eljárás során, az Intézmény igazgatója haladéktalanul, de legkésőbb a következő napon kijelöli az Intézmény pszichológusát, hogy az eljárás során a tanuló érdekeit képviselje, és erről haladéktalanul értesíti a szociális központot. A nevelési–fegyelmi eljárást a tanuló súlyos kötelezettségszegéséről való tudomásszerzéstől számított legkésőbb nyolc napon belül meg kell indítani. A fegyelmi bizottságot az Intézmény igazgatója hozza létre. A nevelési–fegyelmi eljárás során a tanulót – a szülő vagy törvényes képviselő jelenlétében –, valamint minden más résztvevőt és tanút meg kell hallgatni, és írásbeli nyilatkozatot kell tőlük kérni. A fegyelmi bizottság döntése ellen a tanuló, illetve szülője vagy törvényes képviselője három napon belül fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésről az Intézmény Igazgatótanácsa / Felügyelőbizottsága (vagy: pedagógiai tanács – a megjelölést az intézmény véglegesítheti) dönt, 15 napon belül a fellebbezés benyújtásától számítva. A kizárásról szóló nevelési–fegyelmi intézkedéssel szembeni fellebbezés halasztó hatályú, vagyis a döntés végrehajtása a fellebbezés lezárultjáig felfüggesztésre kerül. Az Intézmény Igazgatótanácsának döntése végleges. A végleges döntéssel szemben a tanuló jogorvoslati joggal élhet a bíróság felé. A nevelési–fegyelmi intézkedések célja a tanuló magatartásának megváltoztatása, személyiségének helyes fejlesztése és társadalmi beilleszkedése. A nevelési–fegyelmi intézkedést abban a tanévben kell alkalmazni, amelyben a kötelezettségszegés történt. A tanulók közötti kapcsolatok 31. cikk A tanulók egymás közötti kapcsolatai az őszinte barátság, a jó társas viszony, a kölcsönös megbecsülés, tisztelet és a kulturált magatartás elvein alapulnak. A tanulók közötti nézeteltéréseket a ügyeletes nevelő közvetítésével kell rendezni. Ha a tanuló úgy érzi, hogy vele szemben igazságtalanság történt, jogai védelmét az ügyeletes nevelőtől kérheti. Szigorúan tilos a fizikai leszámolás, valamint a konfliktusok önkényes, saját hatáskörű rendezése – akár tanulók, akár más személyek között – az Intézmény épületében vagy területén. Az ilyen magatartás a tanuló kötelezettségeinek megsértésének minősül. A tanulók tájékoztatása 32. cikk A tanulók tájékoztatása az Intézmény hirdetőtábláján és honlapján keresztül történik. A nevelő a tanulókat a tanulási óra keretében ismerteti meg jogaikkal, kötelezettségeikkel és felelősségeikkel. XI. A SZÜLŐK, ILLETVE A TANULÓK MÁS TÖRVÉNYES KÉPVISELŐINEK MAGATARTÁSA 33. cikk A szülők, illetve a tanulók más törvényes képviselői, valamint a harmadik személyek (a továbbiakban: más személyek) kötelesek tiszteletben tartani az Intézmény Szabályzatát és más általános aktusait. 34. cikk A szülő, illetve a tanuló törvényes képviselője felelős: 1. a gyermek Intézménybe történő beíratásáért; 2. a rendszeres tanórák látogatásáért; 3. az előkészítő tanórák rendszeres látogatásáért; 4. hogy a tanuló akadályoztatásáról – annak bekövetkeztétől számított legkésőbb 48 órán belül – értesítse az Intézményt; 5. hogy a tanuló hiányzását legkésőbb nyolc napon belül igazolja megfelelő orvosi vagy más releváns dokumentummal; 6. hogy az iskola felhívására aktívan részt vegyen a tanulóval kapcsolatos nevelési folyamatokban; 7. hogy betartsa az Intézmény házirendjét. A szülő vagy a tanuló más törvényes képviselője köteles megtéríteni azt a vagyoni kárt, amelyet a tanuló az iskolának szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. 35. cikk A törvényben előírt kötelezettségeken túl a szülő, illetve a tanuló más törvényes képviselője köteles: 1. figyelemmel kísérni gyermeke magatartását, tanulását és eredményeit a teljes tanév során; 2. rendszeresen tájékozódni gyermeke tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról és sikeréről, valamint szükség szerint együttműködni a nevelőkkel, az ő munkaidejük tiszteletben tartásával; 3. eleget tenni a nevelő, a nevelési szolgálat koordinátora vagy az Intézmény igazgatója által küldött meghívásnak, akadályoztatás esetén pedig írásbeli indoklást benyújtani a meg nem jelenés okáról; 4. gondoskodni arról, hogy gyermeke időben és megfelelő öltözetben érkezzen az Intézménybe; 5. tiszteletben tartani az ügyeletes nevelők munkáját, és csak rajtuk keresztül hívni ki gyermekét az Intézményből; 6. ne tartózkodjon a tanulószobákban, folyosókon vagy más intézményi helyiségekben, csak meghívás esetén; 7. az Intézmény valamennyi dolgozójával, tanulójával és azok szüleivel tiszteletadással és udvariasan kommunikálni; 8. az Intézmény vagy a nevelők munkájával kapcsolatos észrevételeit tárgyszerűen és kulturált módon megfogalmazni; 9. a közös problémák megoldásában együttműködni az alábbi kommunikációs sorrend betartásával: nevelő → nevelési szolgálat koordinátora → Intézmény igazgatója; 10. segíteni az Intézmény nevelési munkáját tanácsokkal, javaslatokkal vagy jó gyakorlatokkal; 11. lehetőségeihez mérten hozzájárulni az Intézmény feladatainak megvalósításához, valamint az élet- és munkakörülmények javításához – akár személyes munkával, akár anyagi támogatással; 12. elfogadni a javaslatot a tanuló más Intézménybe történő áthelyezésére, amennyiben ez a tanuló érdekében áll; 13. az Intézménnyel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit rendszeresen rendezni; 14. együttműködni az Intézménnyel fokozott nevelési munka esetén, ha azt gyermekével szemben elrendelték; 15. agresszív vagy nem megfelelő viselkedés esetén, az ügyeletes nevelő, a nevelési szolgálat koordinátora vagy az Intézmény igazgatójának felszólítására haladéktalanul elhagyni az Intézmény épületét; 16. a nevelő részére pontos és naprakész elérhetőségi adatokat megadni és azokat szükség esetén időben frissíteni. 36. cikk Az Intézménybe belépő egyéb személyek kötelesek a belépéskor a portáshoz fordulni. Az (1) bekezdésben említett személyek nem tartózkodhatnak az Intézmény folyosóin és más helyiségeiben, nem zavarhatják az Intézmény munkáját, hanem a portás a megfelelő helyre irányítja őket. Az a személy, aki nem az Intézmény alkalmazottja, csak akkor irányítható az igazgatóhoz vagy más munkatárshoz, ha előre időpontot egyeztetett, vagy ha az érintett munkatárs beleegyezik annak fogadásába. 37. cikk Az egyéb személyek kötelesek kulturáltan és tiszteletteljesen viselkedni az Intézmény épületében és udvarában tartózkodó tanulókkal, dolgozókkal és más jelenlévő személyekkel szemben. XII. A COVID-19 / FERTŐZŐ BETEGSÉGEK TERJEDÉSÉNEK MEGELŐZÉSÉRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK 38. cikk A COVID-19 / fertőző betegségek terjedésének megelőzésére vonatkozó intézkedések az Intézmény valamennyi munkahelyére és helyiségére vonatkoznak, és ezek betartása minden alkalmazott és munkavégzésre bevont személy számára kötelező. A COVID-19 / fertőző betegségek terjedésének megakadályozása és a vírus Intézménybe való bejutásának kockázatának csökkentése érdekében az Intézményben az alábbi intézkedéseket kell végrehajtani: 1. Érintésmentes testhőmérséklet-mérés az alkalmazottak, munkavégzésre bevont személyek, tanulók, szülők / törvényes képviselők és minden más belépő személy számára. A mérést a porta dolgozója végzi. Emelkedett testhőmérsékletnek minősül minden 37°C feletti érték, beleértve a 37°C-ot is. Emelkedett hőmérséklet észlelése esetén az érintett személy nem léphet be az Intézménybe. 2. Kötelező kéz- és lábbeli-fertőtlenítés az Intézmény helyiségeibe való belépés előtt. 3. Az Intézmény teljes területén kötelező a védőmaszk viselése, az orr és a száj rendeltetésszerű eltakarásával. 4. A munkavállalók, munkavégzésre bevont személyek és tanulók rendszeres tájékoztatása a vírus terjedésének módjáról, megelőző intézkedésekről, a személyes és munkahelyi higiénia fontosságáról, valamint a teendőkről gyanú esetén. 5. Rendszeres tájékoztatás az alapvető higiéniai szabályokról, különösen a gyakori, meleg vízzel és szappannal történő kézmosásról (legalább 20 másodpercig), illetve a száj, orr és szem érintésének kerüléséről. 6. Egyszer használatos papír zsebkendők használata tüsszentés, köhögés vagy váladék eltávolítása esetén, a zsebkendők megfelelő, fedeles hulladékgyűjtőbe helyezésével. 7. A kezek gyakori fertőtlenítése megfelelő fertőtlenítőszerrel, valamint minden érintett munkafelület, ajtókilincs, ablakzár, korlát, kapcsoló, asztal, eszköz fertőtlenítése legalább 70% alkoholtartalmú szerrel. 3–4 egymást követő kézfertőtlenítés után kötelező kézmosás vízzel és szappannal. 8. A munkaszervezés átalakítása oly módon, hogy csökkenteni kell a csoportos munkavégzést és a közvetlen érintkezést az azonos helyiségben dolgozók között. 9. A munkavállalók között legalább 1,5 méter távolság és 4 m² szabad terület biztosítása személyenként. 10. A tanulók számára fenntartott tanteremben legfeljebb 15 (18) tanuló tartózkodhat, gyermekenként 4 m² biztosított hellyel, és minden padban csak egy tanuló ülhet. 11. Az olyan tevékenységek teljes megszüntetése, amelyek fokozott aeroszol-képződéssel járnak (éneklés, kiabálás, sport, szurkolás). 12. Az alkalmazottak számára megfelelő védőfelszerelés (védőmaszk stb.) biztosítása. 13. A hulladék felhalmozásának tilalma, különösen az élelmiszerhulladéké. 14. A hosszabb tartózkodás kerülése zárt, nem szellőztetett helyiségekben, ahol sok ember van jelen. 15. Találkozáskor kerülni kell a kézfogást, ölelést, puszilkodást. 16. A csoportos megbeszélések korlátozása legfeljebb 20 főre, fizikai távolságtartással. Nagyobb helyiségek használata a megbeszélésekhez a megfelelő távolság biztosítására. 17. A megbeszélések időtartamának korlátozása 30 percre. 18. A megbeszélések előtt és után a helyiséget szellőztetni és fertőtleníteni kell (felületek, kilincsek, eszközök stb.). 19. Elsődlegesen a telefonos, internetes vagy videokonferenciás kommunikációt kell előnyben részesíteni. 20. Tilos az Intézményben indokolatlanul tartózkodni azoknak, akik nem dolgoznak ott, vagy nincs intéznivalójuk. 21. Azoknak a munkavállalóknak, akik légúti megbetegedés tüneteit érzik (vagy ilyen tüneteket észlelnek közvetlen környezetükben), nem szabad munkába jönniük. 22. Őket emlékeztetni kell az egészségi állapotuk megfelelő ellenőrzésére és az előírt eljárások betartására. XII.1. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓIRA VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK ÉS TEVÉKENYSÉGEK 39. cikk Az Intézmény dolgozói kötelesek betartani minden munkavédelmi és egészségvédelmi intézkedést, ami magában foglalja, hogy: 1. Az Intézmény helyiségeibe való belépés előtt érintésmentes testhőmérséklet-mérést kell végezniük; 2. A munkavégzés során, a igazgató utasítására kötelesek további érintésmentes hőmérséklet-mérésen részt venni; 3. Belépés előtt kötelesek elvégezni a kéz és lábbeli kötelező fertőtlenítését; 4. A munka megkezdése előtt kötelesek átvizsgálni és fertőtleníteni saját munkahelyüket, ideértve az íróasztalt, telefont, billentyűzetet és egeret, tűzőgépet, lyukasztót, tollakat és más eszközöket; 5. Rendeltetésszerűen kell használniuk a számukra előírt védőfelszerelést, maszkot, és azokkal körültekintően kell bánniuk, hogy ne veszélyeztessék sem saját, sem más személyek biztonságát és egészségét; 6. Kötelesek fokozottan ügyelni személyes higiéniájukra, különösen a legalább 20 másodpercig tartó, rendszeres és helyes kézmosással (szappannal és vízzel); 7. Kötelesek legalább 1,5 méter távolságot tartani más személyektől; 8. A munkavégzés során törekedniük kell az ékszerek, karórák és karkötők mellőzésére, mivel ezek növelik a fertőzés átvitelének kockázatát és akadályozzák a megfelelő kézmosást, továbbá a hosszú hajat össze kell kötni; 9. Haladéktalanul értesíteniük kell az Intézmény igazgatóját, ha COVID-19 / fertőző betegség tüneteit észlelik magukon, más dolgozókon vagy a családtagjaikon; 10. A munkahely elhagyása előtt kötelesek a munkahelyüket olyan állapotban hagyni, amely – különösen a munkavégzéshez használt eszközök tekintetében – nem veszélyezteti más munkavállalók biztonságát. XII.2. A TANULÓK VISELKEDÉSI SZABÁLYAI 40. cikk Az Intézmény tanulói kötelesek az alábbiakat betartani: - A tanulók, akiknek testhőmérséklete emelkedett és/vagy légúti fertőzésre utaló tüneteket mutatnak, nem jöhetnek az Intézménybe; - Az Intézmény helyiségeibe való belépés előtt érintésmentes hőmérsékletmérést kell végezniük, kezüket fertőtleníteniük kell, valamint át kell menniük a lábbeli számára elhelyezett fertőtlenítő szőnyegen; - Az Intézménybe való belépéskor és az Intézményben való tartózkodás idején maszkot kell viselniük, helyesen (úgy, hogy a maszk eltakarja a szájat és az orrot); - Az Intézmény elhagyásakor érintésmentes testhőmérséklet-mérésen kell részt venniük. • Maszkviselés: 1. Maszkot kell viselniük az Intézménybe való belépéskor egészen a saját szobájukig; 2. Kötelező a maszk viselése a tanulási órán és az étkezőben való tartózkodás során; 3. Kötelező a maszk viselése minden, a szobán kívüli mozgás esetén; 4. Maszkot kell viselniük az Intézmény elhagyásakor; 5. A használt vagy elszakadt maszkokat kizárólag fedeles hulladékgyűjtőbe kell dobni. • Rendszeres kézmosás: 1. Kötelező az Intézménybe való belépés után, étkezés előtt és után, WC-használat után, légúti higiénét követően (pl. orrfújás, papír zsebkendőbe köhögés), az Intézmény elhagyása után, valamint minden olyan esetben, amikor szükséges. • Fizikai távolságtartás: 1. A tanulóknak legalább 1,5 méter távolságot kell tartaniuk az Intézmény valamennyi személyétől; 2. A tanulási óra során kizárólag egy tantermet használhatnak, ügyelve a fizikai távolság betartására; 3. A tanulási óra előtt és után, a szünetekben, az étkezőben való tartózkodás során, valamint a folyosókon ügyelniük kell a távolságtartásra, és kerülniük kell a zsúfoltság kialakulását; 4. Bármilyen egészségügyi probléma gyanúja esetén kötelesek értesíteni a nevelőt, a nevelési szolgálat koordinátorát vagy az Intézmény bármely dolgozóját. XII.3. A SZÜLŐK / MÁS TÖRVÉNYES KÉPVISELŐK VISELKEDÉSI SZABÁLYAI 41. cikk A tanulók szülei / más törvényes képviselői kötelesek betartani az alábbiakat: 1. A szülők kötelesek indulás előtt megmérni gyermekük testhőmérsékletét. A tanulók nem jöhetnek az Intézménybe, ha emelkedett testhőmérsékletük van és/vagy légúti fertőzésre utaló tüneteik vannak. 2. Az a személy, aki a tanulót az Intézménybe hozza vagy onnan elviszi, köteles védőmaszkot viselni, amely eltakarja az orrot, szájat és állat. Az Intézménybe nem léphetnek be, hanem a tanulót az épület bejáratáig kísérik. 3. A tanulót kísérő személyek kötelesek egymástól legalább 1,5 méter távolságot tartani. 4. Amennyiben lehetséges, nem szabad belépniük az Intézmény területére. Javasolt, hogy a kommunikáció a dolgozókkal digitális úton történjen (telefon, e-mail). 5. Amennyiben mégis be kell lépniük az Intézmény épületébe, kötelesek:helyesen viselni a maszkot (száj és orr eltakarásával), a bejáratnál alkoholos (70%) fertőtlenítőszerrel kezet fertőtleníteni, áthaladni a fertőtlenítő lábtörlőn. 6. Amennyiben a szülő belép az Intézmény épületébe, köteles a lehető legrövidebb ideig tartózkodni, és csak a szükséges információkat kicserélni az Intézmény dolgozóival. 7. Bármilyen gyanú esetén, hogy a tanuló légúti fertőzésben szenved, a szülőt az Intézmény azonnal értesíti. A szülő megérkezéséig a tanulóról az Intézmény egyik dolgozója gondoskodik egy erre kijelölt külön helyiségben / tanteremben (izolációs helyiség). XII.4. A VÉDŐFELSZERELÉS VISELÉSÉNEK KÖTELEZETTSÉGE ÉS HELYES MÓDJA 42. cikk A védőmaszk viselése kötelező mindenki számára, aki más személyekkel közeli kapcsolatba kerül. A védőmaszk csak akkor nyújt védelmet a fertőző ágensek közvetlen belégzése ellen, ha helyesen használják, mégpedig az alábbi módon: 1. Egy maszk csak addig használható, amíg át nem nedvesedik. 2. A maszkot úgy kell viselni, hogy az eltakarja a szájat és az orrot. 3. A levett egyszer használatos maszkot nem szabad visszatenni és újra felhasználni. Kivételt képeznek a textilmaszkok, amelyek mosással, kifőzéssel fertőtleníthetők és újra használhatók. 4. A védőmaszkot nem szabad munkafelületre tenni, zsebbe rakni, vagy a nyakban lógatni, mert így maga is fertőzésforrássá válhat. XII.5. Eljárás vírus megjelenése esetén 43. cikk Vírusfertőzés gyanúja esetén az alábbi eljárás szerint kell eljárni: • Ha a légúti fertőzés tünetei COVID-19 fertőzés gyanújával az intézményen kívül jelentkeznek: 1. Jelentkezni kell a területileg illetékes egészségház COVID-19 rendelőjében. 2. Nem szabad az intézménybe jönni, és erről egyidejűleg értesíteni kell a nevelési szolgálat koordinátorát, aki tájékoztatja az igazgatót. 3. A továbbiakban az orvos ajánlásait kell követni. • Ha a légúti fertőzés tünetei COVID-19 fertőzés gyanújával az intézményben jelentkeznek: SZEMÉLYZETT: 1. A munkavállaló köteles a tünetek jelentkezését közölni az igazgatóval. 2. A potenciálisan fertőzött személlyel való kommunikáció során udvariasnak kell lenni, hogy a további korrekt kommunikáció biztosított legyen, elkerülhető legyen a pánik, valamint a további, másokat nem veszélyeztető eljárás. 3. A munkavállalónak haladéktalanul el kell mennie az illetékes egészségház ambulanciájába orvosi vizsgálatra, és az eredményről értesítenie kell az igazgatót. COVID-19 fertőzés igazolódása esetén az igazgató értesíti az illetékes közegészségügyi intézetet/szolgálatot. 4. Fokozottan figyelni kell az érintett dolgozó és minden más, vele kapcsolatba került személy egészségi állapotát. 5. A fertőzöttel kapcsolatba került munkavállalókat izoláció alá kell helyezni. 6. Meg kell határozni a munkavégzéshez minimálisan szükséges dolgozói létszámot. 7. Az igazgató írásos utasításokat és eljárásrendeket készít a dolgozók számára a járványügyi intézkedések alkalmazásáról. 8. Az igazgató megszervezi a fertőzött személy által használt munkaterületek és mellékhelyiségek fertőtlenítését. 9. A dolgozó köteles jelenteni, ha a munkahelyen kívül került kapcsolatba fertőzött személlyel. 10. Felgyógyulás után a munkavállaló visszatérhet a munkába. TANULÓK: 1. Bármilyen légúti fertőzés gyanúja esetén a tanulót az elkülönítésre kijelölt üres helyiségbe kell elhelyezni, és értesíteni kell a szülőket, illetve az illetékes közegészségügyi intézetet/szolgálatot. 2. A tanulóval az izolációs szobában a szülő / törvényes képviselő megérkezéséig egy kijelölt személy (ügyeletes nevelő vagy a nevelési szolgálat koordinátora) tartózkodhat, védőmaszkot és kesztyűt használva. 3. A tanuló távozása után a helyiséget ki kell takarítani és fertőtleníteni. 44. cikk A dolgozók és a munkavégzésre bevont személyek által végrehajtott intézkedések mindennapi ellenőrzését az igazgató és a nevelési szolgálat koordinátora végzi. A szabályok alkalmazásának időtartama 45. cikk A COVID-19 terjedésének megelőzésére vonatkozó fent meghatározott intézkedéseket mindaddig alkalmazni kell, amíg tart a SARS-CoV-2 vírus által okozott járvány, illetve addig, amíg az illetékes állami szervek erről szóló hivatalos döntést nem hoznak. VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 46. cikk A „INTERNAT EMAUS – EMMAUSZ Kollégium Zrenjanin” magatartási szabályzata az intézmény hirdetőtábláján való közzététel napjától számított nyolcadik napon lép hatályba. A jelen Szabályzat hatálybalépésével hatályukat vesztik az Internat Emaus – Emmausz Kollégium korábban elfogadott magatartási szabályai. A kollégium igazgatója Gabona Ferenc A Szabályzat az intézmény hirdetőtábláján 2024.11.19-én került közzétételre.